A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A Galvani úti Duna-híd (Lágymányosi híd) tervpályázatának eredményhirdetése. A kormány elutasítja a Fővárosi Önkormányzat tervét a Dél-Buda–Rákospalota közötti metróvonalról. Budapest belvárosának déli részén forgalomcsillapító intézkedéseket vezetnek be. Megszüntetik az átmenő forgalmat a Váci utca déli részén. Magyarország és Írország légközlekedési, valamint közúti személy- és árufuvarozási egyezményt ír alá. A főváros módosítja a Budapesti Közlekedési Vállalat tarifáit. A kormány 4,1 millió USD értékben garanciát vállal az Ikarus Járműgyártó Rt. 300 db-os iráni autóbusz-megrendeléséhez. A kormány dönt, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak az M0-s autópálya 1/A szakaszára vonatkozó finanszírozási kölcsönegyezmény létrehozására irányuló kezdeményezését elfogadja. A kormány engedélyezi nemzetközi forgalomra alkalmas vasúti személyszállító kocsik hitelből, állami garanciával történő beszerzését. A MÁV vásárolhat 76 db Z1 típusú vasúti kocsit spanyol bankhitelből. A kormány határozatot fogad el a nemzetközi kombinált áruszállítás megindítását, fejlesztését célzó, az Európai Közösség irányelveivel harmonizáló kedvezményekről. A Magyar Gépjármű-importőrök Egyesülete a versenysemlegesség megsértésének tartja, hogy a kormány vámmentességet ad a Ford egyik kisautójának, miközben felemeli az összes többi áruszállító jármű behozatali vámját. |