A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapesten a mai Hőgyes Endre u. 3. szám alatt unitárius templom épült. | Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Varga Domján egyetemi tanár megalapították a pécsi egyetemi Szent Mór Kollégiumot. | A vatikáni Szent Péter-bazilika káptalani sekrestyéjének bal oldalán – ahol egykor Szent István király temploma és zarándokháza állt – márványtáblát avattak Szent István király emlékére. | A 865–0–666/1929. számú VKM rendelet értelmében csak a VKM előzetes hozzájárulásával meghirdetett pályázat útján tölthetők be az államsegélyes, nem állami elemi népiskolai tanítói állások. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fölszentelte a tatabányai újtelepi templomot. | A kereskedelemügyi miniszter 37 944/1929. számú rendelete megtiltotta a rádióállomások útján közvetített istentiszteletek, szentbeszédek és vallási szertartásokkal összefüggő egyéb közvetítések kocsmákban, kávéházakban, vendéglőkben, mulatóhelyeken és ezekhez hasonló szórakozóhelyeken felszerelt rádiókészülékeken való vételét. | A Hatásköri Bíróság 77/8/1929. HB számú határozata a kegyuraságot, illetve a magán-kegyúri viszonyt, mint a királyt illető legfőbb kegyúri jognak a folyamodványát keletkezésére és tartalmára nézve közjogi intézménynek minősítette. Tehát a közjogi viszonyból származó vitás ügyekben a közigazgatási hatóság (vallás- és közoktatásügyi miniszter) az illetékes. | Székesfehérvárott országos ünnepség keretében tették le a Prohászka-emléktemplom alapkövét. | A 230–05–150/1929. VKM számú körrendelet az izraelita községkerületi bíróságok hatáskörét szabályozta. (A kongresszusi izraelita hitközségekben fölmerülő vitás ügyek, a legfőbb felügyeleti jog érintetlenül hagyásával, a községkerületi bíróságok elé tartoznak.) | Budapesten megalakult a Wesselényi Reform Klub. Első ténykedéseként harminc katolikus tagja feliratot intézett Serédi Jusztinián hercegprímáshoz az egyházi birtokok felosztásáról. |