Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A 4384/1929. BM eln. számú körrendelet a vallásfelekezetek törvényhatósági bizottságokban való képviseletéről intézkedett.

Gr. Mikes János megyéspüspök megáldotta a szaleziánusok Szombathelyen létrehozott Vass József Tanoncotthonát.

Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadta a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének (MAGOSZ) küldöttségét. Bacsinszky Vladimír, a MAGOSZ társelnöke előadta a görög katolikus magyarok sérelmeit, így a kántortanító-képzés megoldatlanságát. A miniszter kijelentette, hogy parlamenti fölhatalmazás alapján új tanítóképzőket fog fölállítani, és ezek keretében oldja meg a kérdést. (Az ígéret nem vált valóra.)

A XXI. Katolikus Nagygyűlésen Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök kijelentette: a katolikus egyház nem reagálhat az uppsalai svéd evangélikusérsek, Nathan Söderblom keresztyénegységet javasló felhívására, mert ezzel elismerné, hogy megoldatlan vallási kérdései vannak.

Budapesten megtartották a XXI. Katolikus Nagygyűlést. Megemlékeztek XI. Pius pápa 50 éves papi jubileumáról. → 1931. október 11–13.

A katolikus püspöki kar megtárgyalta gr. Széchényi György (és a mögötte álló jezsuiták) javaslatát a magyar katolikus társadalom egyetemes szervezetéről. (Az Actio Catholicát nem a már meglévő egyesületekre akarta építeni, hanem teljesen új organizációval, nemek és korok szerinti csoportosításban.) Ezzel egy időben a Kereszténypárt vezetője, Ernszt Sándor is benyújtotta memorandumát az Actio Catholica szervezése ügyében. (A meglévő szervezeteket kívánta egy felső szintű koordinációs központ fölállításával összekapcsolni. Döntés ekkor nem született.) A püspöki kar ugyanekkor országosan elrendelte az egyházközségek megszervezését. → 1930. március 3.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Zalaegerszegen fölavatta a Notre Dame de Sion apácák új zárdaiskoláját.

XI. Pius pápa kihallgatáson fogadta azt a bizottságot, amely gr. Zichy Gyula kalocsai érsek vezetésével a Szentföldre zarándokolt, hogy az épülő Agonia-bazilikának fölajánlják a magyar katolikusok ajándékát, egy hatalmas mozaikképet.

Őrszentmiklóson a református lelkészözvegyek számára szeretetházat avattak. Alapját Kováts J. István és neje 14 ezer pengős, Lord Rothermere 50 ezer pengős adománya és a Református Lelkésznék Országos Szövetsége gyűjtése teremtette meg.

Horthy Miklós kormányzó a kormány, egyházi és világi méltóságok jelenlétében fölavatta a ciszterci rend Budapest, Villányi úti Szent Imre Gimnáziumát.