A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  XI. Pius pápa Szmrecsányi Lajos egri érseket püspökké szentelésének 25 éves jubileuma alkalmából pápai trónállóvá nevezte ki. | Kelemen Krizosztom győri főgimnáziumi igazgatót a Szentszék a pannonhalmi főapát rendkívüli helyettesévé nevezte ki. | Budapesten megnyitották a világ magyarjainak kongresszusát. | Hanauer A. István váci megyéspüspök Hatvanban fölszentelte a munkások templomát. | Zalaegerszeg városa ünnepélyesen köszöntötte a Törökbálintról odaköltözött Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend tagjait. → október 6. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás meghívására a Nemzetközi Katolikus IKA (Internacio Katolika – eszperantó) Szövetség Budapesten tartotta IX. kongresszusát. | Rott Nándor veszprémi megyéspüspök megáldotta a IV. Károly király emlékére Tihanyban emelt Kálvária-stációkat. | A szatmári egyházmegye magyar területét a pápa önálló apostoli kormányzósággá alakította. | Románia és a Vatikán képviselői kicserélték a konkordátum ratifikációs okmányait. A konkordátum a román területekre kinevezett főpásztorokat eltiltotta attól, hogy a trianoni határokon túl eső területeken joghatóságot gyakoroljanak. Ezért a nagyváradi egyházmegye magyarországi területéből a Szentszék apostoli kormányzóságot létesített Debrecen székhellyel. Apostoli kormányzó: Lindenberger János pápai prelátus, váradi kisprépost, krasznai főesperes, kanonok, debreceni plébános. A csanádi egyházmegye Romániában maradt részéből fölállították a temesvári egyházmegyét. → 1931. június 19. | Kihirdették az 1929:XXXI. törvénycikket Az 1929/30. évi állami költségvetésről. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vallási célok támogatása címén kongrua kiegészítésre 4 119 896 pengőt, egyéb hozzájárulásra 4 058 954 pengőt irányzott elő. A nem állami iskolák támogatására 26 324 330 pengő illetményt, 11 836 590 pengő nyugdíjat, 436 850 pengő egyéb kiadást terveztek. |