A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1929:XXX. törvénycikket A közigazgatás rendezéséről. 2. §: a törvényhatósági bizottságok tagjai a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetek képviseletét is jelenti; 4. §: ezek száma a hívek számarányához igazodik. A vallásfelekezeteket a legnépesebb egyházközségeik (hitközségeik) élén álló lelkészek képviselik. A törvény elfogadásakor 25 vármegyei törvényhatósági bizottságnak volt 151 latin szertartású katolikus, 8 görög szertartású katolikus, 55 református, 19 evangélikus, 3 keleti ortodox és 10 izraelita tagja. A 10 törvényhatósági jogú városi törvényhatóságnak 28 római katolikus, 9 református, 3 evangélikus és 3 izraelita tagja volt. (Budapestre külön törvényhatósági törvény vonatkozott.) | Mészáros János budapesti általános érseki helytartó fölszentelte az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Budapest, Bokréta u. 3. szám alatt létrehozott Munkásnők Otthonát. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás vezetésével nemzeti zarándoklás indult Rómába XI. Pius pápa aranymiséje, valamint Monté Cassinóba, Szent Benedek regulájának 1400 éves jubileuma alkalmából. | A Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége kérvényt intézett XI. Pius pápához, amelyben arra kérte, hogy a Nagy Szent Vazul-rend máriapócsi monostorát nyilvánítsa önálló anyamonostorrá, és egyben emelje apátsági rangra. (A Szentszék válasza: a máriapócsi kolostor függetlenítésére irányuló kezdeményezésnek vagy a máriapócsi szerzetesektől, vagy tőlük és a hajdúdorogi ordináriustól kell kiindulnia.) | Pécsett lezajlott az első országos Credo-nap. | A Szent Benedek-rend celldömölki apátsága a rend alapításának 1400 éves jubileumát ünnepelte. Az ünnepségen Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás is részt vett. | Gr. Zichy Gyula kalocsai érsek fényes ünnepség keretében szentelte föl a Szabadka el nem szakított területén, Csikérián épült új templomot. Az ünnepségen részt vett Scitovszky Béla belügyminiszter is. | Budapesten elhunyt Baracs Károly udvari tanácsos, 1921–1926 között a Budai Izraelita Hitközség elnöke, 1926-ban a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének alapítója, majd elnöke, az Országos Rabbiképző Intézet vezérlő bizottságának tagja, a Polgári Radikális Párt egyik alapítója. | Sopronban Grősz József győri segédpüspök megáldotta és letette a domonkos rendi szeretetház alapkövét. | R. P. Martin Gillet Szent Domonkos-rendi tartományi főnök, francia hitszónok és tudós előadást tartott a képviselőház delegációs termében. |