Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A magyar református egyház IV. budapesti zsinatának második ülésszakán megállapították az egységes liturgiát, az egyházi műemlékek gondozásának módját, módosították a lelkészválasztási eljárást. → 1930. május 1–12.

Megjelent a Görög Katolikus Szemle című folyóirat, a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének a közlönye. Főszerkesztő: Gróh István.

Elhunyt özv. Beniczky Gáborné, szül. Batthyány Ilona grófnő, aki az 1925. október 22-én kelt végrendeletében budapesti házát és a Koháry u. 3. szám alatti lakóházát „az unitárius vallású szegény iskolás gyermekek támogatására szolgáló örökalapítványként” a Budapesti Unitárius Egyházközségnek adományozta.

Szent Benedek regulájának 1400 éves jubileuma alkalmából országszerte ünnepségeket tartottak. Pannonhalmán Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Budapesten, a józsefvárosi templomban Cesare Orsenigo pápai nuncius, Esztergomban Glattfelder Gyula csanádi püspök, Pápán Hanauer Á. István váci megyéspüspök, Győrött Grősz József felszentelt püspök pontifikálta a hálaadó szentmisét.

A katolikus püspöki kar konferenciája elrendelte, hogy minden plébánián meg kell alakítani az egyházközségi szervezetet, s kiadta a mintaszabályzatot is annak megszervezéséhez és működéséhez. → 1939. január 1.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás püspökké szentelte Grősz József győri püspöki irodaigazgatót, akit a pápa győri segédpüspökké nevezett ki.

Az olasz állam és a Szentszék megkötötte a lateráni szerződést. (Létrejött Vatikánváros állam.)

Az Országos Katolikus Szövetség szervezésében a Vigadóban ünnepségen emlékeztek meg a meghívott világi és egyházi méltóságok XI. Pius áldozópapságának 50., koronázásának 7. évfordulójáról.

A rádió első ízben húshagyó vasárnap közvetített görög katolikus liturgiát a budapesti Szegényház téri (ma: Rózsák tere) templomból.

Húszéves jubileumát ünnepelte a Szociális Missziótársulat. Az díszgyűlésen Vass József pápai prelátus, kalocsai nagyprépost, népjóléti miniszter mondott beszédet.