A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Cesare Orsenigo pápai nuncius a budapesti Örökimádás-templomban ünnepélyes litániával megnyitotta az engesztelő kilencedet a kereszténység egységéért. A kilencedet január 27-én Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás zárta be. | A budapesti baptista hitközség rendkívüli közgyűlése módosította az 1905. évi egyházi szervezet 29. §-át. Eszerint a baptista vallásfelekezetbe való áttérés, belépés, kilépés bejelentése a hitközségi hitszónok (lelkész), vagy hitközségi elöljáró, illetve a hitközség által megbízott személy előtt teendő. → 1932. január 25. | Az országgyűlés felsőházának külügyi bizottságában Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás tiltakozott a Mexikóban folyó vallásüldözés ellen. | Calvo Fausztin, az irgalmas rend általános főnöke az irgalmasok európai rendházait látogató útja során Magyarországra érkezett. | Nagyváradon elhunyt Karácsonyi János nagyprépost, történetíró, az Országos Katolikus Szövetség egyik alapítója. | Az egyházi birtokok felekezeti megoszlása 1928-ban: a latin szertartású katolikus egyházé 848 378 kat. hold (92,66%), a görög szertartású katolikus egyházé 7773 kat. hold (0,85%), a református egyházé 47 880 kat. hold (5,23%), az evangélikus egyházé 10 216 kat. hold (1,12%), az ortodox egyházé 1360 kat. hold (0,14%). | A cserkészleány világmozgalom Parádon tartotta első világkongresszusát, s itt alakult meg a Cserkészleány Világszövetség. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás megalapította a budapesti Krisztus Király plébániát. | Lelkészárvák számára Budapesten megnyílt az Országos Református Lelkész Egyesület főiskolás Kálvineuma. | A Mária Iskolatestvérek (maristák) Budapesten megnyitották a magyar–francia elemi fiúiskolát, amelyet a szerzet alapítójáról Champagnat-iskolának neveztek el. |