A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Scitovszky Béla belügyminiszter részletes utasítást adott ki, melyben erélyes rendszabályokat és szigorú ellenőrzést rendelt el a szekták (el nem ismert felekezetek) felett. | Csákváron megtartották az első magyar katolikus kántornapot. | P. Bangha Bélát a budapesti jezsuita rendház főnökévé nevezték ki. | A Keresztyén Leányegyletek Világszövetsége Budapesten tartotta konferenciáját a magyar nemzeti szövetség rendezésében. | Budapesten megrendezték a II. Országos Református Nagygyűlést. | Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 35 847/1928. számú rendeletével jóváhagyta a Magyarországi Status Quo Ante Izraelita Hitközségek Országos Szövetségének alapszabályát. A szövetség székhelye: Debrecen. (Az alapszabályt hamarosan módosították, ezt az 1929. november 8-i 230–05–147/1929. VKM számú rendelet hagyta jóvá.) | A magyar református egyház IV. budapesti zsinatának első ülésszakán a közoktatásról és a bíráskodásról szóló belső törvényeket módosították. → 1929. április 22.–május 2. | Kihirdették az 1928:XIV. törvénycikket A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra, a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk módosításáról. Hatályon kívül helyezte az 1920:XXV. törvénycikk 3. §. 3. bekezdését, az izraelitákra vonatkozó megszorítást (az ún. numerus clausust). | Virág Ferenc pécsi megyéspüspök letette a Szent Mór kir. katolikus tanárképző intézet alapkövét. | Walko Lajos külügyminiszter a vatikáni magyar követséghez Luttor Ferenc pápai káplánt, balatonfüredi plébánost nevezte ki kánonjogi tanácsossá. (Serédi utódja lett.) |