A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hanauer Á István váci megyéspüspök fölszentelte Kakucs község templomát. | A kereskedelemügyi miniszter 74 227/1928. számú rendelete a Szent Domonkos-rendi női szerzetesek hódmezővásárhelyi nőipariskoláját azok közé az ipari szakiskolák közé sorolta, amelyek végbizonyítvánnyal igazolt eredményes elvégzése a tanult iparágban képesítést nyújt. | A numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásai alatt az egyetemeken nagy zavargások voltak, ezért azokat bezárták. A tervezet az izraelitákra vonatkozó kitételeket kívánta enyhíteni. → április 26. | A Szuverén Máltai Lovagrend magyar tagozata megtartotta alakuló ülését. | Rároha Dezső Kispesten megrendezte az Istengyülekezetek Magyarországi Szövetségének első, alakuló konferenciáját, amelyen elfogadták a közösség alapszabályait. | Serédi Jusztinián esztergomi érseket beiktatták méltóságába. | Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek a kormányzó kezébe letette a hivatalos esküt. → január 29. | Esztergomban elhunyt Kohl Medárd József bencés teológiai doktor, kanonok, pápai prelátus, apostoli protonotárius, samosatai fölszentelt püspök, 1900-tól esztergomi segédpüspök. | XI. Pius pápa a Sixtus-kápolnában püspökké szentelte Serédi Jusztiniánt, az újonnan kinevezett esztergomi érseket és bíborost. (Serédi előbb lett esztergomi érsek, bíboros, mint püspökké szentelték volna.) → január 25. | Megjelent a Protestáns Tanügyi Szemle, az Országos Református Tanáregyesület és az Országos Evangélikus Tanáregyesület hivatalos közlönye. |