A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarország és Szlovénia megállapodást ír alá a menetrend szerinti légi járatokról. | Kétórás sztrájkot tart a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége. A rendőrség letartóztat három sztrájkolót, mert a sínekre állva akadályozzák a Lővér expressz elindulását. → november 23. | Kihirdetik az Útalapról szóló XXX. törvényt. → 1994. március 21. | Magyarország és Ausztria egyezményt köt a határforgalom ellenőrzéséről a közúti és vízi közlekedésben. Törvénybe iktatja az 1993. évi XXXV. törvény. | A kormány módosítja a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendeletet. A biztosítók kötelesek a többletnyereségüket visszafizetni a biztosítottaknak. → 1993. január 1. | A külgazdasági miniszter az év második felében 80 ezer személyautó behozatalát engedélyezi. | A taxisok petíciót küldenek a miniszterelnöknek, milyen intézkedések szükségesek helyzetük romlásának megakadályozására. | A kormány határozatot hoz 11 határátkelőhely nem teljes kiépítésű, az egyes helyektől függő forgalmi rendszerben, időkorlátozással történő megnyitásáról, melyre 518,5 millió Ft-ot különít el. További 9 határátkelőhely 1993-as megnyitásával egyetértenek. | A Mahart eladja az Adria nevű tengerjáró hajóját. | A Mahart eladja a Tyrrhémia nevű tengerjáró hajóját. |