A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1927:XII. törvénycikkét A polgári iskoláról. 1. §: a polgári iskola feladata, hogy „a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú műveltséghez” juttassa. Első tantárgy a hit- és erkölcstan. Felekezet is állíthat polgári iskolát. | Budapesten elhunyt Mezey Ferenc egyházpolitikai író, az Izraeliták Országos Irodája titkára, majd elnöke. | Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatta Subik Károly egri apátkanonokot, irodaigazgatót. | Piarista tartományfőnökké választották Szölgyémy Jánost. | XI. Pius pápa Shvoy Lajos regnumi plébánost és házfőnököt nevezte ki székesfehérvári megyéspüspökké. (Augusztus 1-jén a pápai nuncius szentelte püspökké, székfoglalóját augusztus 8-án tartotta. Tisztségét haláláig, 1968. január 21-ig töltötte be.) | A 20 000/1927. számú, a házadóról szóló pénzügy-minisztériumi rendelet fölsorolta a Magyarországon letelepülési engedélyt szerzett, összesen 37 szerzetesrendet. | A Hit és Szolgálat a városligeti Iparcsarnokban megrendezte az I. Országos Református Nagygyűlést. | Hatvanéves jubileumát ünnepelte a Bethesda Diakonissza Kórház. | Pietro Gasparri bíboros, vatikáni államtitkár és Vasile Goldis román vallás- és szépművészeti (kultusz)miniszter aláírta az Apostoli Szentszék és Románia konkordátumát. (Közös egységbe foglalta a román görög szertartású katolikus és a magyar latin szertartású egyházmegyéket a két ó-romániai latin szertartású egyházmegyével, viszont biztosította a katolikus kisebbségi iskolák létét, elismerte a katolikus egyház jogi személyiségét.) → 1929. július 7. | Szmrecsányi Lajos egri érsek Budapesten fölszentelte a Foederatio Emericana zászlaját. |