A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1927:V. törvénycikket Az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzéséről. A törvény alapján az egyházak, egyházközségek, szerzetesrendek jövedelmi adót nem fizetnek. A törvény 71. §-a az egyházi közszolgáltatásoknak közadók módjára való behajtásáról intézkedett. | A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége megtartotta első, a későbbiekben hagyománnyá vált, virágvasárnapi konferenciáját. | Az Egyetemi-templom szószékén elszenvedett agyvérzés következtében Budapesten elhunyt Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök. | Megszűnt a katonai ellenőrző bizottság felügyelete, s a tábori püspökségek ismét visszakerültek a Honvédelmi Minisztérium keretébe. | Fölszentelték Pestújhely új római katolikus templomát. | XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert. | Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter Rómában Pietro Gasparri bíboros, vatikáni államtitkárral tárgyalt. Ennek eredményeképp egy szóbeli megállapodás jött létre, vatikáni szóhasználatban az ún. intesa semplice (egyszerű megegyezés). A megállapodás szabályozta a tábori püspök és a megürült egyházmegye püspökének kinevezését, amely azonban nem vonatkozott az apostoli kormányzók, a címzetes érsekek és püspökök, valamint a segédpüspökök kinevezésére. (A Vatikán a kinevezés előtt bizalmas „beszélgetéseket” folytat a kormánnyal, a kormány a Vatikán jelöltjével szemben politikai és magánjellegű ellenvetést közölhet.) A félreértések elkerülése végett a megállapodást május 10-én Gasparri államtitkár írásba foglalta és jegyzékben közölte Verseghi Nagy Elek vatikáni magyar követtel. A követ észrevételezte, hogy a március 24-i megegyezés (a magyar követség szóhasználatában accordo) és a jegyzék néhány pontban eltér egymástól. (A megegyezés után a kinevezések jogi gyakorlata nem sokban különbözött a főkegyúri jog század eleji gyakorlatától: eleinte a külügyminiszter szóban közölte a nunciussal a kormány jelöltjeit, azután a neveket egy lapra felírva átadta a nunciusnak. 1939-ben ez úgy módosult, hogy a külügyminiszter jegyzékben közölte a jelöltek nevét, de nem használta a prezentálásnál szokásos frazeológiát.) | A 15 472/1927. VKM számú rendelkezés szerint az evangélikus egyház hivatalos neve: ágostai hitvallású evangélikus egyház. | Csernoch János bíboros hercegprímás Bernecebaráti, Dunaszeg és Zebegény községekben plébániát szerveztetett. | Lelkészárvák számára Nyíregyházán megnyílt az Országos Református Lelkész Egyesület bentlakásos nevelőintézete, a Leány-Kálvineum. |