A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Bakonycsernyén Mihók Imre (kivándorolt amerikás) Szentlélek-keresztségben hívő pünkösdista gyülekezetet alapított. | Debrecenben Róm. Kat. Leánygimnázium nyílt. | Megalakult a Magyarországi Mária Kongregációk Országos Szövetsége. Célja, hogy központi irányítás mellett fölvirágoztassa az egyes Mária Kongregációkat. | Megalakult a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége. | Kihirdették az 1926:XXIV. törvénycikket A leányközépiskoláról és a leánykollégiumról. Célja, „hogy a tanulókat vallásos, erkölcsi és nemzeti szellemben magasabb általánosabb műveltséghez juttassa”. | Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 88 206/1926. számú rendelete szabályozta az izraelita vallásfelekezetet az országgyűlés felsőházában képviselő rabbik választását. Választásra jogosultak a hazai önálló izraelita hitközségek. Ilyennek kell tekinteni azokat a hitközségeket, amelyek az 1885. november 13-i 1924/eln., 1888. június 21-i 1191/eln. VKM rendeletek szerint izraelita anyakönyvi kerületet, illetőleg rabbiságot alkotnak. A hitközséget a választáson a hitközségi elnök és a rabbi képviseli. | Vanyarcon baptista imaház nyílt. | Kihirdették az 1926:XXII. törvénycikket Az országgyűlés felsőházáról. 4. §. B: az egyházi személyek közül méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartama alatt tagja a felsőháznak:1. a javadalmukba beiktatott latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok, mégpedig Magyarország hercegprímása, a kalocsai és egri érsek,a csanádi, győri, hajdúdorogi, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi, váci és veszprémi megyéspüspökök, a pannonhalmi főapát, a hazai két premontrei rend főnökei (jászói és csornai), a zirci apát, a kegyes tanítórend magyar főnöke és a székesfőkáptalanok nagyprépostjai (esztergomi, kalocsai és egri); 2. a református hitvallású egyház hivatalban legidősebb három püspöke és három főgondnoka; 3. az ágostai hitvallású evangélikus egyház hivatalban legidősebb két püspöke, továbbá egyetemes felügyelője és hivatalban legidősebb kerületi felügyelője; 4. az unitárius egyház hivatalban idősb egyik elnöke; 5. a budai ortodox püspök; 6. az izraelita vallásfelekezet képviseletére az izraelita hitközségek által életfogytiglan választott két lelkész (rabbi). 5. §: a 4. §-ban nem említett olyan polgári vagy egyházi méltóság, hivatal feléledése esetében, amely a főrendiház legutolsó működésének idejében főrendiházi tagságra jogosított, e méltóság vagy hivatal viselője lesz. (Megelőlegezte a remélt területi revízió által bekövetkező változásokat.) (A törvény szerint tehát a főrendiháznak 19 katolikus, 6 református, 4 evangélikus, 1 unitárius, 1 ortodox és 2 izraelita, összesen 33 egyházi tagja lett. Egyébként hivatalból összesen 50 fő, választással a főrendek 40, a törvényhatóságok 76, egyéb szervezetek 36 főt delegálhattak,a kormányzó 40 főt nevezhetett ki, összesen tehát 242 taggal alakult meg a felsőház.) | Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta, a 79 805/1926. VKM számú rendelet kihirdette a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát. | Budapesten megtartották a XVIII. Katolikus Nagygyűlést. Krisztus királysága és Assisi Szent Ferenc ünnepségei hatották át a rendezvényt. → 1927. október 16–19. |