Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Országszerte megünnepelték Prohászka Ottokár 20 éves püspöki jubileumát.

Az Egyezség Alapokmánnyal a nyilvánosság elé lépett a Hit és Szolgálat Mozgalma. Feladata: a meglévő és az egész egyház területén működő egyesületek koordinálása, a református ébredési mozgalom szócsöve lenni. Elnöke Czeglédy Sándor ceglédi lelkész.

A Sacra Congregatio elrendelte, hogy a magyar püspökök a püspöki és káptalani javadalmak, valamint a papneveldék jövedelméről és kiadásairól számadást küldjenek Rómába.

Életének 90. évében elhunyt Mezei Mór publicista, az Izraeliták Országos Irodájának alapító elnöke.

A Soli Deo Gloria Theologus Szövetség a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége nevet vette fel. Célja, hogy az egyházon belül külön diákszövetséget alakítson a keresztyénség világnézeti és erkölcsi tanításának népszerűsítésére.

A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség Debrecenben tartott képviselő-testületi ülésén fölvette a Magyar Diákok Pro Christo Szövetsége nevet.

Papp Antal volt munkácsi püspök, küzikei c. érsek átvette az eperjesi és a munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt parókiáiból alakított Apostoli Adminisztratúra kormányzását, s új székhelyén, Miskolcon telepedett le. (Tisztét haláláig, 1945. december 24-ig látta el.)

Budapesten megtartották a XVII. Katolikus Nagygyűlést. Fő témája a keresztény szolidaritás. A nagygyűlés középpontjában Hóman Bálint Történelem és katolicizmus című előadása állt. → 1926. október 9–12.

Meghalt Zsilinszky Mihály evangélikus lelkész, politikus, neves történész és egyháztörténész.

Az eperjesi és munkácsi egyházmegyékből létrehozott Miskolci Apostoli Adminisztratúra vezetését még át nem vett Papp Antal c. érseket a cseh karhatalom kiutasította Ungvárról. → október 27.