A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Gr. Somssich József vatikáni magyar követet saját kérelmére fölmentették megbízása alól. → október 23. | Megkezdődött a tanítás a jászóvári premontrei kanonokrend gödöllői Szent Norbert nevelőintézet és reálgimnáziumában. (Az intézmény gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásával hosszú lejáratú kölcsönből, a koronauradalom birtokát képező Fácánoserdőből a nemzetgyűlés által a rendnek adományozott 87 hold területen egy év alatt épült föl, pótolván, hogy a rendnek a trianoni békeszerződés után egy iskolája sem maradt az ország határain belül.) | 1916 óta ekkor érkeztek újra Magyarországra a Mária iskolatestvérek (maristák), a fővárosban a Szent Alajos fiúotthon vezetésével bízták meg őket. | A keresztényszocialista szervezetek és alakulatok küldöttei értekezletet tartottak Budapesten, ahol elhatározták a Keresztényszocialista Országos Szövetség megalapítását. | A 49 765/1924. VKM I. számú körirat a párbérszolgáltatást a hívek és a lelkészek között létesített ideiglenes megegyezésre bízta. A megegyezéseket egy éven belül kellett megkötni. A párbér megállapításánál a visitatio canonica, díjlevelek, egyéb okmányok a mérvadóak. | Budapesten megtartotta alakuló ülését az Unitárius Egyház Igazgató Tanácsa. Működésének szabályait az egyházi főtanács 52/1923. szám alatt fogadta el. Az Igazgató Tanács feladata lett a magyarországi unitárius egyház érdekeinek képviselete a kormány, a testvéregyházak főhatóságai és a külföldi szervezetek előtt. | Francesco Marmaggi adrianopolisi c. érsek, prágai nuncius 10 736/1924. számú hivatalos iratával, a XI. Pius pápa által ráruházott megbízás folytán közölte Papp Antal munkácsi püspökkel, hogy a pápa a püspöki méltóság viselésétől fölmentette, küzikei c. érsekké kinevezte, s az eperjesi görög katolikus egyházmegye Magyarországon maradt 20 parókiájából és a munkácsi egyházmegye 1 parókiájából fölállított Apostoli Adminisztratúra élére helyezte a megyéspüspököket is megillető teljes hatalommal, előjogokkal és kötelességekkel. (Az Apostoli Adminisztratúra területe nem lett pontosan körülírva, mert minden olyan terület, amely az eperjesi és munkácsi egyházmegyékből magyar főhatóság alá kerül vissza, az Adminisztratúrához tartozik.) Székhelye: Miskolc. (Papp fölmentése után sem hagyta el az ungvári püspöki rezidenciát, mert útlevele nem volt érvényes Magyarországra.) → 1925. szeptember 11. | Kihirdették az 1924:XI. törvénycikket A középiskoláról. 1. §: középiskolának minősülnek a gimnáziumok, a reálgimnázium és a reáliskolák. „A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye.” Az első tantárgy a hit- és erkölcstan. | Ünnepélyesen is kimondták a Magyar Leánycserkész Szövetség megalakulását. Vezetője: Lindenmayer Antónia. → 1926. március 17. | XI. Pius pápa Vass József népjóléti minisztert, apostoli protonotáriust kalocsai nagypréposttá nevezte ki. |