A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Glattfelder Gyula csanádi püspök temesvári székhelyéről Szegedre települt át. → 1931. június 19. | Az osztrák népszámlálás adatai szerint Burgenland 285 609 főnyi lakosából 14 929 volt magyar, 226 751 német, 42 010 horvát, 1919 egyéb nemzetiségű. Vallásuk szerint 243 669 volt a katolikus, 37 743 az evangélikus, 1594 a református és 3723 az izraelita. | Alakuló közgyűlést tartott a Soli Deo Gloria Theologus Szövetség. Elfogadták az alapszabályt. A Szövetség első védnökének Ravasz László püspököt választották. → 1925. november 9. | Lorenzo Schioppa nuncius közölte Daruváry Géza külügyminiszterrel, hogy a Vatikán a püspöki székek betöltése előtt mindig meg fogja kérdezni a kormányt, nincs-e a jelölt ellen kifogása. Magyar részről prezentálásnak vagy kinevezésnek azonban a jelenlegi viszonyok között nincs helye. | Az Apostoli Szentszék rendelete lehetővé tette Glattfelder Gyula csanádi püspök számára, hogy átjöjjön az egyházmegye magyarországi részébe. Székhelyéül Szegedet jelölték ki. A csanádi egyházmegye Romániába került 153 plébániájából pedig Temesvár székhellyel apostoli kormányzóságot állított fel. → március 23. | A kalocsai érsekség Szerb– Horvát–Szlovén Királyság alá került 89 plébániájából a Szentszék bácskai apostoli kormányzóságot létesített, kormányzójául Budanović Lajos szabadkai plébánost nevezte ki. A csanádi egyházmegye átkerült részéből bánsági apostoli kormányzóságot hoztak létre, első adminisztrátora Rodic Raphael ferences rendi szerzetes lett. | Soltész Elemér nagybányai református lelkész személyében Horthy Miklós kormányzó kinevezte az első közös protestáns tábori püspököt. → 1924. december 17. | Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta a Pozsonyból Pécsre helyezett M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának alapító okiratát. (A fakultás hat tanszékkel Sopronban, a líceum épületében működött 1923 novembere és 1950 között.) | XI. Pius pápa brevéjében az ausztriai provinciától elkülönítve Zirci Kongregáció néven önálló szervezetté alakította a ciszterci rend egyesült (a pilisi, a pásztói, a zirci, az egri és a szentgotthárdi) apátságait. | A Budapesti Református Teológiai Akadémián Kálvin-konferenciát rendeztek. |