A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elhunyt XV. Benedek pápa. | Keresztény Földmíves és Polgári Párt néven legitimista keresztény párt alakult. Programja középpontjában a királykérdés mellett az általános, egyenlő és titkos választójog állt. | A magyar katolikus püspöki kar a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság fennhatósága alá került magyar felekezeti iskolák megmentése érdekében emlékirattal fordult a kormányhoz. | A Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyék görög katolikus egyházközségeinek küldöttei Miskolcon nagygyűlést tartottak, és bejelentették csatlakozásukat a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségéhez. | Nyíregyházán Kir. Kat. Gimnáziumot alapítottak. | Megalakult az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség, amelynek egyik vezetője Barankovics István lett. | Megalakult a Ciszterci Diákszövetség. | Megalakult a Katolikus Leányok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy a katolikus középosztály leányait valláserkölcsi életükben és műveltségükben továbbképezze, szociális érzésüket erősítse és a gyakorlati kérdésekre rávezesse. | A Budapesti Református Teológiai Akadémia dísztermében, a Bethlen Gábor Kör fönnállásának 20 éves jubileuma alkalmából megalakult az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség. Célja: a magyar protestáns ifjúság egységes képviselete. (Első alapszabályát a Belügyminisztérium nem hagyta jóvá.) → 1939. június 24. | A kereskedelemügyi miniszter 94 537/1921. számú rendelete szabályozta az ipari munka vasárnapi és Szent István-napi szüneteltetését. |