A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A katolikus püspöki kar határozata alapján a Katolikus Tanügyi Tanács lett a püspöki kar véleményadó szerve nevelési és oktatásügyi kérdésekben. | Gr. Ráday Gedeon belügyminiszter 94 453/1921. számú körrendelete az állami italmérési jövedékről szóló 1921:IV. tc. végrehajtásáról. Eszerint istentisztelet, egyházi ünnepélyek, körmenetek alkalmával a templom, körmenet vagy egyházi ünnepély közelében lévő kocsmákat, pálinkamérőket, üzleteket zárva kell tartani. | Budapesten a Hársfa utca 59/b. szám alatt megnyílt a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség Diákok Háza. | Gr. Bethlen István miniszterelnök kérésére Csernoch János bíboros hercegprímás Tihanyba érkezett, ahol IV. Károly király fogadta. Feladata lett volna a királyt rábeszélni az önkéntes lemondásra. | Budapest Fővárosi Tanácsa 115 869/1921-IX. Üo. határozata alapján a Soli Deo Gloria Theologus Szövetség evangéliumi belmissziós munkát végezhet a hajléktalanok menhelyén, valamint szociális munkát folytathat az Auguszta- és a Mária Valéria-telepeken. → 1923. február 26. | IV. Károly (másodszor is) sikertelenül próbálkozott a trónfoglalással, Budaörsön csatát vesztett. A Bethlen-kormány feleségével együtt a tihanyi bencés monostorba szállíttatta. | Az ún. tiffini egyezmény értelmében a magyarországi református egyház amerikai egyházait fenntartásra átengedte az ottaninak. (Ezután az amerikai magyar református egyházak részben egy külön magyar egyházmegyébe, részben a területileg illetékes angol egyházmegyékbe tagolódtak be.) | A 84 587/1921. BM számú rendelet szabályozta a kiskorúakat vallás- vagy nemzetellenes szellemben nevelő törvényes képviselőkkel szemben követendő eljárást. Az 1877:XX. tc. 26. és 90. §-ai értelmében az atya vagy gyám köteles arról gondoskodni, hogy a kiskorú vallásos, erkölcsös és hasznos polgárává váljék a hazának. Ha az atya (gyám) gyermekét vallás- és nemzetellenes szellemben neveli, atyai (gyámi) hatalma megszüntethető. | Máriapócson megalakult a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége (MAGOSZ). Védnöke: Miklósy István görög katolikus megyéspüspök, világi elnöke: Illés József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, egyházi elnöke: Papp János hajdúdorogi parochus lett. → 1922. január 10. | A dunamelléki református egyházkerület beiktatta új püspökét, Ravasz László, Budapest Kálvin téri lelkipásztort. |