A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megjelent a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége (KIE) havilapja, a Magyar Ifjúság. Első szerkesztője: Megyercsy Béla lelkész, KIE-titkár. | Kihirdették az 1921:XLV. törvénycikket Az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról.2. §: nem esnek vagyonváltság alá a szerzetesrendek tulajdonában lévő földterületek, amennyiben nyerészkedés nélkül a közművelődést szolgálják. | A Péceli Kör kunhegyesi konferenciáján az ún. Kunhegyesi Memorandumban foglalták össze a református egyház megreformálásának programját. Főbb megállapításai: a törpegyülekezetek társítása, a nagy gyülekezeteknek legföljebb 3000 lélekszámú gyülekezetekre tagolása, a lelkészi fizetések egységesítése, liturgiai reform, a vallásoktatás rendezése, lelkésztovábbképzés, a zsinat sűrűbb időközökben tartása, a konvent helyére zsinati bizottság kerüljön, a zsinati törvénykönyvben hitvallás is legyen. A Memorandum megalkotásával lényegében megszűnt a Péceli Kör tevékenysége. | Marosvécsen a Péceli Körhöz hasonló ún, Vécsi Szövetség alakult, amely, különösen 1926 után, az egész erdélyi református egyházkerület ügyét irányította. | Kihirdették az 1921:XXXIII. törvénycikket a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. 55. cikk: „Magyarország minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást vagy hitvallást nyilvánosan vagy otthonában szabadon gyakoroljon, amennyiben ezeknek gyakorlata a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik.”; 58. cikk: vallási, hitbeli különbség a polgári és politikai jogok gyakorlása tekintetében egyetlen magyar állampolgárra nézve sem lehet hátrányos. | Kihirdették az 1921:XXX. törvénycikket Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról. (Minden 6. életévét betöltött gyermek 9 éven át iskolaköteles: 6 éven át elemi népiskolai,3 éven át népiskolai továbbképző oktatásban kell részt vennie; a tanköteles számára kötelező vasár- és ünnepnapon az istentisztelet látogatása.) | A protestánsok tiltakozása miatt Belitska Sándor honvédelmi miniszter bizonytalan időre elhalasztotta a július 24-re tervezett ünnepet, amikor Kapisztrán Szent Jánost a magyar nemzeti hadsereg patrónusává kiáltották volna ki. | A győri evangélikus egyház konventje egyhangú határozattal hozzájárult ahhoz, hogy a Saint Germain-i békeszerződés miatt létében veszélyeztetett Dunántúli Ág. Hitv. Ev. Egyházkerületi Soproni Líceum a Győri Evangélikus Szeretetház épületét ideiglenesen megkapja. | Raffay Sándor evangélikus püspök visszautasította a Honszeretet Egyesület kebelében alakult „A Kapisztrán János hősi emlékének országos bizottsága” fölkérését, hogy vállalja el a bizottság elnöki tisztét: „Kapisztránnak lehet szobrot állítani, de hadsereget adni nem lehet, mert ez a hadsereg a nemzeté, és nem egy felekezeté.” | Siófokon, egy teológus konferencia zárónapján hitvallásos alapon megalakult a Soli Deo Gloria Theologus Szövetség. Vezetője: Töltéssy Zoltán. → október 27. |