A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Létrejön a Budapest Tiszta Levegőjéért Alapítvány. | Bevezetik a fogyasztási adót a nem katalizátoros autókra. → 1995. március 23. | A közlekedési tárca elsietettnek tartja az országgyűlés döntését a külföldi autók tranzitdíjának jelentős emeléséről. → január 15., január 17. | A fővárosi tömegközlekedésben bevezetik a hét-, tizennégy napos, valamint a kedvezményes, vissza nem váltható bérleteket. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km. A személyautók száma 2 015 455 db. | A kormány határozatban foglalkozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felzárkózását elősegítő intézkedésekkel. Rövid távon el kell kezdeni a vásárosnaményi híd rekonstrukcióját. A tiszai átkelési viszonyok javítására programot kell kidolgozni és megvalósítani. | Elrendelik a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatát. | Kihirdetik a gépjárműadóról szóló LXXXII. törvényt. → 1995. február 21. | Magyarország, az Európai Közösség és tagállamai aláírják az európai megállapodást. Ennek értelmében az aláírók együttműködnek, hogy Magyarország átalakítsa és korszerűsítse a közlekedést, könnyítse az utasok és áruk mozgását, valamint a tranzitszállításokat. Törvénybe iktatja az 1994. évi I. törvény. | Magyarország és Ukrajna szerződést ír alá. A két ország biztosítja az egymás területén áthaladó személyek és áruk akadálytalan átjutását, megjavítja a határ menti közlekedést. Törvénybe iktatja az 1995. évi XLV. törvény. |