A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök jóváhagyta az Erdélyi Róm. Kat. Népszövetség szervezeti szabályzatát. → 1922. augusztus 9. | Kihirdették az 1921:XXV. törvénycikket A kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudományegyetemek ideiglenes elhelyezéséről. 1. §: az 1872:XIX. törvénycikkel fölállított kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Szegeden, az 1912:XXXVI. törvénycikkel fölállított pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem ideiglenesen Pécsett nyert elhelyezést. (A katolikus tiltakozás miatt ennek evangélikus teológiai fakultása azonban Sopronban kapott új otthont.) → 1923. február 8. | A csehszlovák–magyar államközi tárgyalásokon a cseh küldöttek azt javasolták, hogy az egyházi javak fölosztásának és az új egyházmegyei szervezet kérdését vegyék be az államközi tárgyalások napirendjébe, s a Szentszéket zárják ki a vitából. Gr. Bánffy Miklós külügyminiszter elvetette a javaslatot, s egyidejűleg utasította gr. Somssich József vatikáni magyar követet, hogy a vatikáni illetékeseket informálja a csehek javaslatáról. | A budapesti Kir. M. Tudományegyetem fölvette alapítójának, Pázmány Péternek a nevét. | XV. Benedek pápa brevéje Kapisztrán Szent Jánost a magyar hadsereg patrónusává nyilvánította, ünnepnapjává március 28-át jelölte ki, július 22-én, a nándorfehérvári győzelem emlékére ünnepi énekes mise tartását írta elő, s e napon a magyar hadsereg minden keresztény hívője minden bűnére bocsánatot kaphat. → július 11., július 23. | A keresztényszocialista szakszervezetek kongresszust tartottak. Kimondták az addigi szövetség föloszlatását, és megalakították a Keresztényszocialista Országos Szakszervezetek Szövetségét. Elnöke Székely János volt államtitkár lett. | Kihirdették az 1921:IV. törvénycikket Az állami italmérési jövedékről. II. fejezet 5. §: az italmérésre szolgáló helyiségeknek távol kell lenniük a templomoktól, iskoláktól, kórházaktól, gyermekgondozóktól és a temetőktől. | A Szent Domonkos-rend vezetése alatt álló Jézus Szent Neve Társulatalosztályaként a katolikus férfiak részére P. Bőle Kornél O. P. megalakította a Credo Egyesületet. Célja a hitélet mélyítése és a korszerű apostolkodás. | A magyar kormány az Apostoli Szentszék és Románia között kötendő konkordátumtervezet kapcsán jegyzékben kérte a Szentszéket a romániai magyarok kulturális és vallási érdekeinek érvényesítésére. | A katolikus püspöki kar értekezlete elutasította Lorenzo Schioppa nuncius kérését, hogy tegyen konkrét javaslatot a magyarországi egyházmegyék csehszlovákiai új beosztásáról, ehelyett kérte a meglévő egyházi szervezet változatlan fenntartását, dacára a határok megváltozásának. |