A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kolozsvárott megalakult az Unitárius Irodalmi Társaság, amelynek első elnöke Ferencz József unitárius püspök lett. | A Kálvinista Szemle című hetilap rendezésében református gyakorló lelkészek Pécelen konferenciát tartottak az egyház szellemi és anyagi megerősítése érdekében. A jelenlévők és a később csatlakozók aláírták az ún. Péceli Programot, s a rendszeres összejöveteleken kialakult a Péceli Kör. → október 31., 1921. augusztus 23–25. | A trianoni békeszerződés aláírása után a szerbek zár alá vették a piarista rend 2100 holdas dobszai gazdaságát. | A VKM engedélyezte az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrendnek Budán, a Villányi úton Szent Margit Leánygimnázium és Intézet megnyitását. | A komáromi bencés gimnázium tanárai közül 24 órás határidővel kiutasították Szunyogh Xavér Ferencet, a Katolikus Legényegylet elnökét, a Keresztény Szociális Párt szervezőjét, az Őrálló című hetilap szerkesztőjét. | A minisztertanács határozatot hozott a katolikus egyházközségek igazgatási szabályzatának elfogadásáról. Amely egyházközség ezt elfogadta, azt eo ipso kormányhatóságilag megalakultnak ismerték el. A szabályzatot később többször módosították. | Magyarország első vatikáni követe, gr. Somssich József átadta XV. Benedek pápának megbízólevelét. Ezzel hivatalosan is létrejött a diplomáciai kapcsolat Magyarország és az Apostoli Szentszék között. | Wolff Károly vezetésével Budapesten megalakult a protestánsokat és katolikusokat egyaránt tömörítő Keresztény Községi Párt. | A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a kisgazdapárt szoros pártszövetségéből megalakult az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Párt. Elnöke Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök lett. | Az Erdélyi Unitárius Egyházzal mint anyaegyházzal való kapcsolattartás nehézzé válása miatt, Hódmezővásárhelyen a Duna–Tisza Menti Egyházkör gyűlésén Józan Miklós esperest püspökhelyettesi jogkörrel ruházták föl. |