A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakult a Foederatio Emericana, a katolikus főiskolai és egyetemi hallgatók bajtársi szövetsége. Szervezője és vezetője: Bitter Illés ciszterci szerzetes paptanár és Schwarz Elemér egyetemi tanár volt. | Csernoch János bíboros hercegprímás budapesti plébániaalapításai: Herminamező, Magdolnaváros, Regnum Marianum, Szent Domonkos, Tisztviselőtelep, Zugló. | Megalakult az Egyesült Nemzeti Keresztény Liga. | A szövetséges és társult hatalmak kisebbségvédelmi szerződést írtak alá Romániával, amely nyelvi, faji és vallási különbség nélkül az ország mindenlakosának teljes szabadságot, védelmet és egyenlőséget biztosított. (Az 1922. évi alkotmány 22. cikkelye ezzel szemben az ortodoxot uralkodó egyháznak minősítette, a görög katolikusnak pedig elsőbbséget adott a többi vallással szemben.) | A román ortodox egyház nemzeti zsinatán az autokephal ortodox keleti román egyház bekebelezte a nagyszebeni ortodox keleti román metropóliát. → 1925. július 30. | A Központi Sajtóvállalat katolikus lapkiadó megjelentette a Gondolat című havi folyóiratot. | Gr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspökhöz szuronyos szerb katonák törtek be, s 300 ezer korona adót követeltek 24 órán belül. | Az esztergomi érsekség komáromi kerületének hetven papja a magyar papság vezérének tekintett Palkovich Viktor gútai esperessel az élen memorandumban foglalta össze sérelmeit. (Az esztergomi érsekségtől való elszakítás, a kongrua elmaradása, internálások, a magyar társalgás akadályozása, a komáromi rendőrkapitánynak megtiltották, hogy katolikus papoknak útlevelet állítson ki a Dunántúlra stb.) → 1920. március 7. | Raffay Sándor evangélikus püspök zászlóavató beszédében megfogalmazta a később gyakran ismételt jelszót: „Látom e zászlóval a második ezredév dicsőségébe indulni a keresztyén erkölcs fundamentumán nagyra nőtt népet. Látom a zászló nyomán a magyar szentkorona fényét ismét átragyogni egyik határtól a másik határig: a Kárpátoktól az Adriáig!” | A Keresztény Szociális Szövetség kiadásában Budapesten megjelent A Nép, a keresztényszocialista központ hivatalos hetilapja. Főszerkesztő: Kocsán Károly, főmunkatárs: Székely János, felelős szerkesztő: Frühwirt Mátyás. |