A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Forradalmi Kormányzótanács utasítására a Sajtódirektórium betiltotta többek között a Keresztény Szocializmus, az Igaz Szó és a Tűzhely című keresztényszocialista lapokat, a néppárti újságokat és a vallásos, egyházi folyóiratokat. | A budapesti református belmisszió egyesületek tanácskozást tartottak az egyház védelméről. | A főváros Közoktatásügyi Bizottsága elrendelte a hitoktatás megszüntetését a fővárosi iskolákban. | Srobár, Szlovákia teljhatalmú minisztere, a pozsonyi minisztérium egyházügyi referense a köztársaság biztonságát veszélyeztető cselekedetekre hivatkozva levélben szólította föl gr. Batthyány Vilmos nyitrai megyéspüspököt, hogy 24 órán belül hagyja el a Csehszlovák Köztársaság területét. (Másnap a püspököt őrizetbe vették, katonai kísérettel Pozsonyba vitték, s innét a Duna-hídon átszállítva a magyar határ közelében letették. Rajta kívül kiutasították Radnai Farkas besztercebányai megyéspüspököt is.) | A tiszai evangélikus egyházkerület püspöke, Geduly Henrik nyíregyházi lelkész levelet intézett a Nyíregyházi Munkástanácshoz, amelyben melegen üdvözölte a dolgozó osztályok boldogulását célzó tanácsköztársasági rendszert, és a nyírségi evangélikus lelkészek nevében fölajánlotta készségét az új helyzet támogatására. | A Debreceni M. Kir. Tudományegyetem Református Hittudományi Kara Ferenczy Gyula professzor indítványára határozatot hozott a Forradalmi Kormányzótanács támogatásáról. | A budapesti református egyházközség lelkészeinek értekezlete egyházfőkből álló küldöttség fölállításáról határozott, hogy az személyesen kérje a Forradalmi Kormányzótanácstól az egyház autonómiájának érintetlenül hagyását. (A határozatot végül elvetették.) | Elhunyt Párvy Sándor szepesi püspök. A cseh hatóságok a káptalani helynököt, Kheberich Márton c. püspököt internálással fenyegetve lemondatták, s a káptalan megkerülésével Blaha Marián egyházmegyei papot, a Szent Adalbert Társulat igazgatóját ültették a helyére. | Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspököt házi őrizet alá helyezték. | A Forradalmi Kormányzótanács ülésén Szántó Béla követelte az egyház és állam szétválasztását. → március 29. |