A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Jézus Szíve Szövetség Katolikus Sajtótermékeket terjesztő Vállalat névvel 4-5 katolikus leány megalakította a későbbi (1921-től) Korda Részvénytársaságot, amely könyv-, papír- és kegytárgy üzlethálózat volt. Saját nyomdával rendelkezett. Fiókjai üzemeltek Szegeden, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Hódmezővásárhelyen és Kolozsvárott. | XV. Benedek pápa bírálta az autonómia tervezetét, kiváltképp a 7. §-t, amely szerint az egyházi vagyon tulajdonosának a katolikus autonómiát nyilvánítanák. (Összességében a Szentszék az autonómia képviseleti jellegét sérelmezte, a magyar püspöki kar pedig az autonómia egyházmegyei kiépítését kifogásolta.) | A Papi Tanács jóváhagyásra benyújtotta alapszabályzatát Csernoch János bíboros hercegprímáshoz. A proletárdiktatúra miatt az érsek nem foglalkozott a kéréssel, s a Papi Tanács a tanácsköztársaság idején beszüntette működését. | A Hetedik Napi Adventista Egyház Generálkonferenciájának vallásügyi osztálya közvetlen memorandumban fordult a párizsi békekonferenciához az igazságos béke érdekében. A memorandum e napon került az illetékesek kezéhez. | Vass János vallásügyi miniszter látogatást tett a bécsi nunciusnál. | Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter 1746/1919. eln. számú rendelete „a vallásoktatással kapcsolatos teendők alól való mentesítésről”. (Az állami és községi tanintézetekben a tanulók nem kötelezhetők az órarend keretében megállapított hit- és erkölcstani órákon kívül eső vallásgyakorlatban való részvételre, vagy vallási célokat szolgáló helyiségben való megjelenésre, illetve hasonló célokat szolgáló egyesületben, összejövetelen való részvételre. Ugyanez vonatkozik a tantestület tagjaira is.) | Budapesten elhunyt Meyer Henrik, a magyarországi baptizmus újkori szervezője. | Gr. Batthyány Vilmos nyitrai megyéspüspök körlevelet intézett papjaihoz, amelyben az ő, illetve a szomszédos püspökök engedélye nélkül tartott és az egyházi törvénykönyv 2331. és 2344. kánonja értelmében tilos zsolnai papi gyűléseknek a vallási életet érintő határozatait és az ott megállapított egyházi autonómia rendelkezéseit törvénytelennek és jogilag érvénytelennek nyilvánította. Egyházmegyéje területén megtiltotta a hasonló gyűlések tartását; megszegéséért és részvételért az eo ipso személyes interdictumot (vagyis az istentiszteleteknek és szentségek kiszolgálásának tilalmát) mondta ki. → március 26. | A Berinkey-kormány gr. Mikes János szombathelyi megyéspüspököt a celldömölki bencés apátságba internálta ellenforradalmi magatartása miatt. | A katolikus püspöki kar konferenciáján Csernoch János bíboros hercegprímás bejelentette: Vass János vallásügyi miniszter közölte vele: a királyt megilletett főkegyúri jogot jelenleg a kormány gyakorolja, de hajlandó azt a véglegesen megalakult autonómiának átengedni, ám az állam főfelügyeleti jogát megtartja, mint a többi felekezetnél. |