A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Sármelléken megnyílik az ország első magánrepülőtere, a Balaton Airport. | A kormány rendeletet ad ki egy egységes közlekedési hatósági szerv létesítéséről. | Az európai vasutak fejlődésének elősegítésére az Európai Közösség irányelveket ad ki a közösségbe tartozó országok vasútjainak fejlesztéséről. Az irányelv 16 cikkelyből áll. Lényege, hogy javuljanak az együttműködés, a koordináció feltételei a közlekedési ágak között, ésszerűbb legyen vasúti kapacitások kihasználása, megteremtődjenek a verseny feltételei a vasúti közlekedési piacon. | Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendeletet. | Magyarország és Ausztria egyezményt köt az egymás közötti vasúti határforgalom ellenőrzéséről. Törvénybe iktatja az 1993. évi XV. törvény. | Literenként 4 Ft-tal csökken a benzin ára, mivel életbe lép a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás új szerződéses rendszere. | Két új határátkelőhely nyílik Ausztria és Magyarország között. → 1992. április 23. | Baján felavatják az ország második legnagyobb nemzetközi vízi kikötőjét. | A kormány hozzájárul a magyarországi repülőtér-fejlesztési tanulmány előkészítésének amerikai finanszírozásához. | Megindul az InterCity-szolgáltatás a MÁV vonalain. Az első IC vonal Budapest–Miskolc között üzemel, a következő vonatnevekkel: Lillafüred, Szinva, Sajó, Borsod, Hámor. |