A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Báthy László nagyszombati érseki helynököt – Csernoch János bíboros hercegprímás gr. Károlyi Mihálynak írt szavai szerint „a szlovák papság hazafias magatartásának egyik legerősebb oszlopát” – a csehek letartóztatták. (1919 márciusában kiutasították.) | Csernoch János esztergomi érsek kifejtette az egyházközségi szervezkedés fő irányelveit: a híveket plébániánként kell összefogni a katolikus öntudat és összetartás fokozásával. | Valfré di Bonzo bécsi nuncius kezdeményezését tolmácsolva Csernoch János bíboros hercegprímás levélben tájékoztatta gr. Károlyi Mihályt, hogy a magyar katolikus püspöki kar őszintén örülne a Szentszékkel valódi plomáciai kapcsolatok létesítésének. | Csernoch János bíboros hercegprímásnak a bécsi nunciushoz, Valfré di Bonzóhoz küldött tájékoztatása szerint a katolikus püspöki kar azon az állásponton van, hogy a királyi főkegyúri jog nem szállhat át semmiképpen az új kormányra, de az ezzel kapcsolatos kérdések rendezésére tárgyalásokat kell kezdeni az Apostoli Szentszékkel. → 1919. február 19. | Szalay Mátyás elnök körlevélben tájékoztatta a főpásztorokat a Papi Tanács országos szervezésének megindításáról. (A főpapok ellenszenvvel fogadták a készülődést.) | Budapesten a római katolikus intézmények vezetői megbeszélést tartottak Simonyi-Semadam Sándor ügyvéd, néppárti politikus elnökletével. A tanácskozás eredményeképp megalakították a valamennyi politikai áramlatot egyesítő Országos Katolikus Tanácsot. Elnöke: gr. Apponyi Albert. Feladata a katolikus autonómia előkészítése. | Szalay Mátyás, a Papi Tanács intéző bizottságának elnöke, az erdélyi egyházmegye menekült papja, a Papi Tanács nevében memorandumot intézett a Nemzeti Tanácshoz és a kormányhoz a hercegprímás előzetes informálása nélkül. (A Papi Tanács fenntartás nélkül csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz és a Népköztársasághoz. Célja az igazságos társadalmi rend minden téren.) → 1919. január 28. | A munkácsi görög katolikus egyházmegyében a Julián-naptár szerint Szent Mihály arkangyal ünnepén visszatértek a Julián-naptár használatára, ugyanekkor az eperjesi egyházmegyében fakultatívvá tették használatát. (A hajdúdorogi egyházmegye zökkenőmentesen tért át a Gergely-naptárra.) | A katolikus püspöki kar nevében Csernoch János bíboros hercegprímás levelet intézett a kormányhoz, amelyben fölajánlotta támogatását gr. Károlyi Mihálynak és kormányának. | Az őszirózsás forradalom utáni első katolikus püspökkari konferencia tisztázta a köztársasághoz való viszonyát. (A lojalitás látszatát fenntartja, a köztársaság kikiáltásába belenyugszik.) Ugyanekkor elhatározta a katolikus autonómia gyors megvalósítását, s föltételekkel hozzájárult a Papi Tanács működéséhez. |