A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapesten értekezletet tartottak a Hetedik Napi Adventista Gyülekezet háborúból hazatért prédikátorai és missziós munkásai, hogy helyreállítsák az egyház belső rendjét. | Freund József és neje, Böhm Irén 600 ezer korona összegű alapítványt létesített az Országos Rabbiképző Intézet és az Országos Izraelita Tanítóképző internátusa céljaira. | Életbe lépett a Kánonjogi Törvénykönyv, a Codex Iuris Canonici. (1060. kánonja mindenütt megtiltotta a vegyes házasságot, ha veszélyezteti a katolikus fél és a születendő gyermek hitét. Mivel a katolikus lelkész aktív közreműködését kívánta meg, ezért a katolikus egyház a maga szempontjából nem tekintette érvényesnek az 1918 pünkösdje után kötött vegyes házasságokat.) | „Baltazár Dezső Nagy Károly püspök szentelési alapítványa” elnevezéssel Baltazár Dezső református püspökpénzalapot létesített, hogy minden év május 5-én támogatásban részesülhessen egy Kolozsvárott, felsőbb tanintézetben tanuló református, szegény, jó előmenetelű leány. | IV. Károly király jóváhagyta „a görög keleti szerb klerikális iskolai alap szükségletének fedezése céljából metropóliai járulék rendszeresítése tárgyában” alkotott szabályzatot. Ezt az 1076/1918. ME számú, március 17-i keltezésű rendelet hirdette ki. | Az Országgyűlési Néppárt (Katolikus Néppárt) és az Országos Keresztény-Szocialista Párt, valamint a keresztényszocialista egyesületek fúziójából megalakult a Keresztény Szociális Néppárt. Programja: a keresztény világnézet talaján állva, a Pragmatica Sanctio szemmel tartása mellett, a társadalmi-gazdasági élet keresztényszociális reformja. | A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 15 146/1918. III/a. szám alatt értesítette az erdélyi református egyházkerületet, hogy mely egyházközségek orgonáinak sípjait mentik fel a hadiigénylés alól. | Pápán a dunántúli református egyházkerületben Németh István püspök díszelnöksége és Czeglédy Sándor teológiai akadémiai tanár elnöksége alatt szövetség alakult „a dunántúli református egyházkerület területén lévő közép- és felsőbb fokú tanintézetek ifjúsága között az intézeti szabályok tiszteletben tartásával, s az illetékes hitoktatók és vallástanárok jóváhagyásával evangéliumi munka végzésére, és az arra alkalmas ifjaknak a Krisztus igéje szolgálatára való elvezérlésére”. | A budapesti katolikus papság értekezletén a Központi Sajtóvállalat kiadó részvényei elhelyezésének támogatásáról határoztak. → június 12. | Megalakult a Jézus Szíve Társaság, más néven a Jézus Szíve Népleányai női szerzetesrend. Alapítója: P. Bíró Ferenc jezsuita szerzetes. Célja: a szegény nép lelki és testi megsegítése. |