Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

86 éves korában elhunyt I. Ferenc József magyar király, osztrák császár.

I. Ferenc József jóváhagyta, a VKM november 24-én 157 474/1916. szám alatt közzétette a Debreceni M. Kir. Tudományegyetem Református Hittudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát. → 1917. május 28.

Giesswein Sándor győri kanonok levélben sürgette Csernoch János hercegprímást, hogy a magyar katolikusok is kapcsolódjanak be a békeakciókba.

Életbe lépett a 28 170/ 1916. VKM számú rendelet a külföldön szerzett hittudományi doktori oklevelek honosításáról.

A hajdúdorogi, a munkácsi és az eperjesi görög katolikus egyházmegyében áttértek a Gergely-naptár használatára. → 1918. november 21.

A belügyminiszter 2696/1916. számú rendelete Marosvásárhely polgármesteréhez: a hadviselés érdekeit sértő közleményei miatt betiltotta a Világló Őrtorony és Krisztus jelenlétének hirdetője, továbbá az ennek mellékletét képező Tanítás című időszaki lapok további megjelenését.

Nyíregyházán Miklósy István, a hajdúdorogi, Papp Antal, a munkácsi és Novák István, az eperjesi görög katolikus egyházmegyék püspökei értekezletet tartottak. Elrendelték, hogy 1916. június 24-től kezdve a három egyházmegyében az állandó és a változó ünnepeket a Gergely-naptár szerint kell megtartani.

Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök földosztást javasolt az OMGE gyűlésén.

I. Ferenc József király szentesítette az 1916:XVII. törvénycikket Az iszlám-vallás elismeréséről. 1. §.: „Az iszlám- vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik.” A törvény szerint nem lehet bevett, mert nem felel meg a vallásfelekezet követelményeinek, ezért csak vallásnak számít. (Az 1895:XLIII. törvénycikk vallásfelekezetre vonatkozó szabályokat írt elő.)

Budapesten megjelent a Katolikus Tanítók Lapja, évi 8 alkalommal.