A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  86 éves korában elhunyt I. Ferenc József magyar király, osztrák császár. | I. Ferenc József jóváhagyta, a VKM november 24-én 157 474/1916. szám alatt közzétette a Debreceni M. Kir. Tudományegyetem Református Hittudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát. → 1917. május 28. | Giesswein Sándor győri kanonok levélben sürgette Csernoch János hercegprímást, hogy a magyar katolikusok is kapcsolódjanak be a békeakciókba. | Életbe lépett a 28 170/ 1916. VKM számú rendelet a külföldön szerzett hittudományi doktori oklevelek honosításáról. | A hajdúdorogi, a munkácsi és az eperjesi görög katolikus egyházmegyében áttértek a Gergely-naptár használatára. → 1918. november 21. | A belügyminiszter 2696/1916. számú rendelete Marosvásárhely polgármesteréhez: a hadviselés érdekeit sértő közleményei miatt betiltotta a Világló Őrtorony és Krisztus jelenlétének hirdetője, továbbá az ennek mellékletét képező Tanítás című időszaki lapok további megjelenését. | Nyíregyházán Miklósy István, a hajdúdorogi, Papp Antal, a munkácsi és Novák István, az eperjesi görög katolikus egyházmegyék püspökei értekezletet tartottak. Elrendelték, hogy 1916. június 24-től kezdve a három egyházmegyében az állandó és a változó ünnepeket a Gergely-naptár szerint kell megtartani. | Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök földosztást javasolt az OMGE gyűlésén. | I. Ferenc József király szentesítette az 1916:XVII. törvénycikket Az iszlám-vallás elismeréséről. 1. §.: „Az iszlám- vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik.” A törvény szerint nem lehet bevett, mert nem felel meg a vallásfelekezet követelményeinek, ezért csak vallásnak számít. (Az 1895:XLIII. törvénycikk vallásfelekezetre vonatkozó szabályokat írt elő.) | Budapesten megjelent a Katolikus Tanítók Lapja, évi 8 alkalommal. |