A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a koncesszióról szóló XVI. törvényt. Lehetővé válik autópályák, vasutak, csatornák, kikötők, nemzetközi kereskedelmi repülőtér koncessziós építése. → szeptember 2. | A közlekedési miniszterek európai konferenciáján (CEMT) Magyarországot teljes jogú tagként felveszik a szervezetbe. | A Fővárosi Önkormányzat megállapítja, hogy a tömegközlekedés helyzete először a Dél-Buda–Belváros–Zugló–Rákospalota irányban igényli új metróvonal építését. | Csak külön engedéllyel fuvarozhatnak a taxisok Ferihegyről. A rendelkezés célja az ún. taxishiénák kiszűrése. | Aláírják a szerződést a Suzuki japán–magyar autógyár létrehozásáról. A távlati cél: a kocsi magyar terméknek minősüljön Nyugat-Európában, ezért a hazai munka értékének több mint 60%-ra kell nőnie. A vállalat alaptőkéje 5,5 milliárd Ft. A teljes esztergomi beruházás értéke: 22 milliárd jen. | Gépjármű közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. → július 1. | Magyarország és Ausztria új határátkelőhelyek létesítéséről állapodik meg. → július 1. | Hitelre is lehet Magyarországon személygépkocsit vásárolni. | Valamennyi Magyarországról kiinduló légijárat díja 10–15%-kal nő. | A kormány az Ikarus iráni autóbuszexportjához (2000 autóbusz és pótalkatrészek) 63 millió USA-dollár értékben garanciát nyújt. |