A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Csernoch János hercegprímás, esztergomi érsek körlevélben ajánlotta papsága figyelmébe az Országos Állatvédő Egyesületet és az állatvédelmi eszmék terjesztését. | Az Országos Rabbiegyesület küldöttsége gr. Tisza István miniszterelnöknél és Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternél járt, hogy a korpótlék méltányos elintézését kérje. (Jankovich miniszter válaszában az ország nehéz pénzügyi helyzetére és a zsidó hitközségek gazdagságára hivatkozott. A küldöttség viszont közölte, hogy a gyülekezeteknek nincs vagyona.) | A hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye püspökségén postán küldött bomba robbant. A kegyszer felirattal megjelölt robbanószerkezet Jaczkovics Mihály helynök, püspökhelyettes, Slepkovszky János püspöki titkár és Csath Sándor ügyvéd halálát okozta. A rendőrség kiderítette, hogy a tettes Ilja Catarau bukaresti egyetemi hallgató (más forrás szerint: a románkatonai akadémia tanára), társa egy Kirilov nevű orosz férfi, aki a pánszláv propaganda szolgálatában állt. A nő, aki a csomag megérkezése előtt egy héttel írt Miklósy püspöknek, hogy az egyház céljára 100 koronát és egy csomagot fog küldeni, Salamon Mariska, Catarau barátnője. A Dimineata lap riportjából az is kiderült, hogy Catarau a merénylet előtt néhány héttel Iorga professzor, a romániai irredenta vezér székhelyén, Valeni de Muntéban volt. (A püspökség fönnhatósága Erdély magyar nyelvű görög katolikus híveire is kiterjedt, amit a románok hallatlan sértésnek tekintettek.) | A tiszántúli református egyházkerület és a debreceni református egyház megalapította a Debreceni Diakonisszaképző Intézetet. Munkaterülete: betegápolás, hadiárva-gondozás, vasárnapi iskola és fogházmisszió. | Hódmezővásárhelyen megjelent nyomtatásban „kézirat gyanánt” az első magyar nyelvű ortodox hittankönyv Gör. kel Liturgika (Szertartástan) címmel. Szerzője: Trbojevics Petrónus pátriarkái syncellus, hódmezővásárhelyi ortodox lelkész. | Csernoch János hercegprímás engedélyezte a ciszterciek letelepedését Budán. | Csernoch János hercegprímás Péliföldszentkereszten lelkészséget szerveztetett. | Dombóváron Kir. Kat. Reálgimnáziumot, Sopronban az Orsolyák Leánygimnáziumát alapították. | Magyar nyelven is megjelent a jehovista Őrtorony című lap. | A budapesti Kir. M. Tudományegyetem díszdoktorai közé avatta Csernoch János hercegprímást. |