Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Csernoch János hercegprímás, esztergomi érsek körlevélben ajánlotta papsága figyelmébe az Országos Állatvédő Egyesületet és az állatvédelmi eszmék terjesztését.

Az Országos Rabbiegyesület küldöttsége gr. Tisza István miniszterelnöknél és Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternél járt, hogy a korpótlék méltányos elintézését kérje. (Jankovich miniszter válaszában az ország nehéz pénzügyi helyzetére és a zsidó hitközségek gazdagságára hivatkozott. A küldöttség viszont közölte, hogy a gyülekezeteknek nincs vagyona.)

A hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye püspökségén postán küldött bomba robbant. A kegyszer felirattal megjelölt robbanószerkezet Jaczkovics Mihály helynök, püspökhelyettes, Slepkovszky János püspöki titkár és Csath Sándor ügyvéd halálát okozta. A rendőrség kiderítette, hogy a tettes Ilja Catarau bukaresti egyetemi hallgató (más forrás szerint: a románkatonai akadémia tanára), társa egy Kirilov nevű orosz férfi, aki a pánszláv propaganda szolgálatában állt. A nő, aki a csomag megérkezése előtt egy héttel írt Miklósy püspöknek, hogy az egyház céljára 100 koronát és egy csomagot fog küldeni, Salamon Mariska, Catarau barátnője. A Dimineata lap riportjából az is kiderült, hogy Catarau a merénylet előtt néhány héttel Iorga professzor, a romániai irredenta vezér székhelyén, Valeni de Muntéban volt. (A püspökség fönnhatósága Erdély magyar nyelvű görög katolikus híveire is kiterjedt, amit a románok hallatlan sértésnek tekintettek.)

A tiszántúli református egyházkerület és a debreceni református egyház megalapította a Debreceni Diakonisszaképző Intézetet. Munkaterülete: betegápolás, hadiárva-gondozás, vasárnapi iskola és fogházmisszió.

Hódmezővásárhelyen megjelent nyomtatásban „kézirat gyanánt” az első magyar nyelvű ortodox hittankönyv Gör. kel Liturgika (Szertartástan) címmel. Szerzője: Trbojevics Petrónus pátriarkái syncellus, hódmezővásárhelyi ortodox lelkész.

Csernoch János hercegprímás engedélyezte a ciszterciek letelepedését Budán.

Csernoch János hercegprímás Péliföldszentkereszten lelkészséget szerveztetett.

Dombóváron Kir. Kat. Reálgimnáziumot, Sopronban az Orsolyák Leánygimnáziumát alapították.

Magyar nyelven is megjelent a jehovista Őrtorony című lap.

A budapesti Kir. M. Tudományegyetem díszdoktorai közé avatta Csernoch János hercegprímást.