A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elhunyt Bacher Vilmos, az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság egyik alapítója, az Országos Rabbiképző Intézet tanára. | A román görög katolikus püspökök memorandumot intéztek a bécsi nunciatúrához, amelyben az anyanyelv figyelembevételével javasolták a hívek beosztását az új görög katolikus egyházmegyébe. | Három ülésszakban megtartották a II. budapesti evangélikus zsinatot, amelynek célja a törvényrevízió volt. | Miklósy István hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök körlevélben tájékoztatta híveit, hogy a temetés, esketés és keresztelés magyar nyelven végezhető a Danilovics-féle szerkönyv szerint. | 210 izraelita hitközség 640 képviselője Diamant Samu, a nagyszombati hitközség elnökének vezetése alatt nagygyűlést tartott Budapesten a status quo ante alapon álló hitközségek ügyében. (A status quo ante hitközségek három álláspontot képviseltek: 1. fenntartás nélkül a kongresszusi alapon állóhitközségeket képviselő Izraeliták Országos Irodájához csatlakozzanak; 2. beolvadjanak az ortodoxokba [szószólója a végújhelyi főrabbi]; 3. a fennálló szervezetekkel való egyesülést elutasítja, és a status quo ante hitközségek egy szövetségbe való tömörítését szorgalmazza. Az utóbbi javaslatot támogatták a legtöbben.) | Budapesten megtartották a XII. Katolikus Nagygyűlést. Gr. Zichy János megnyitóbeszédében a katolikusok összefogását szorgalmazta a szociális kérdések megoldására. Mihályfi Ákos professzor a katolikus sajtóról szólt, kifogásolta e téren a zsidóság túlreprezentáltságát. → 1920. október 24–26. | Meghalt Hegymegi Kiss Kálmán református tanár, egyháztörténész. | Miklósy István a hajdúdorogi görög szertartású egyházmegye első püspöke bevonult ideiglenes székhelyére, Debrecenbe. | Meghalt Péterfy Sándor evangélikus tanár, pedagógiai író. | Kihirdették az I. Ferenc József király által július 31-én szentesített 1913:XXXVIII. törvénycikket A lelkészi illetményeknek korpótlékok útján való emeléséről. Korpótlékban részesül minden lelkész, aki olyan lelkészségben működik, amelynek jövedelme az eddigi törvény szerint az 1600 korona összegig terjedő állami kiegészítésre szorul. A pótlék mértéke: 5 év után évi 400 korona, 10 év után 800 K, 15 év után 1000 K, 20 év után 1200 K, 25 év után 1400 K.(Teljességében csak az a lelkész kaphatja, akinek az évi jövedelme nem haladja meg az 1600 koronát.) |