A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették a király által július 29-én szentesített 1913:XXXV. törvénycikket A hajdúdorogi görög katholikus püspökségről. A püspökség mindenkori püspöke az 1885:VII. törvénycikk 7. §-a értelmében a főrendiház tagja. | I. Ferenc József király szentesítette az 1913:XL. törvénycikket A nem állami óvódák jogviszonyáról és a községi és hitfelekezeti óvónők illetményének rendezéséről. A községi és hitfelekezeti óvónők a törvényben megállapított fizetésre és természetben adott lakásra, ennek hiányában lakáspénzre jogosultak. Az évi fizetés mértéke 5 évnél kevesebb szolgálati idő esetén 1100, 5 év fölött 1200, 10 év fölött 1400, 15 év fölött1600, 20 év fölött 1800, 25 év fölött 2000, 30 év fölött 2200 korona. | Balogh Jenő igazságügy-miniszter 36 832/1913. számú rendeletével Fiume városára és kerületére is kiterjesztette az 1904. június 19-i rendeletet a végrendelet nélkül elhunyt alsóbbrendű katolikus papok után való öröklésről. (A rendelet 1913. október 1-jén lépett életbe.) | I. Ferenc József király szentesítette az 1913:XVI. törvénycikket A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményének rendezéséről. | I. Ferenc József király szentesítette az 1913:XIV. törvénycikket Az országgyűlési képviselők választásáról. I. fejezet 3. §: bármely rövid ideig tartó helyben lakás elegendő a választói jogosultsághoz a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek hivatalos alkalmazásban álló lelkésze számára. (A törvény egyébként legalább egy év helyben lakást követelt meg.) 13. §: a képviselői státussal összeférhetetlen közszolgálatot teljesít a katonai lelkész. | Megalakult a Legszentebb Üdvözítő Leányai pozsonyi kongregációja. → 1915. február 27. | X. Pius pápa elvileg hozzájárult ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő görög katolikus magyar rutének számára külön, önálló püspökséget állítsanak föl, és erre a püspökségre magyar papot nevezzenek ki. | I. Ferenc József király Miklósy István sátoraljaújhelyi lelkészt, Zemplén vármegyei főesperest nevezte ki a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye első püspökévé. | Jaczkovics Mihály hajdúdorogi görög katolikus püspöki vikáriust, aki sorra látogatta az új püspökséghez tartozó egyházakat, Szatmár vármegyei körútján a papok fölbujtására a román lakosság több helyen megtámadta és inzultálta. Ezért két román papot és garázdálkodó polgárt letartóztattak. | E naptól a Szombathelyi Újság című katolikus lap napilapként jelent meg. |