A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Jászapátiban Kir. Kat. Reálgimnáziumot alapítottak. | Gr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a jezsuiták számára megalapította Pécsett a Pius gimnáziumot és konviktust. | Létrejött a közös magyar cserkész szervezet, a Magyar Cserkész Szövetség. Elfogadták a cserkészfogadalom és a cserkésztörvény szövegét. (A háború miatt nem teljesedett ki.) Vezetői: Izsóf Lajos, Megyercsy Béla, Papp Gyula és Sík Sándor. Hivatalos lapja a Hámos Nándor szerkesztette Ifjúsági Testnevelés volt. → 1919. szeptember 21. | P. Bangha Béla S. J. szerkesztésében megjelent a Magyar Kultúra című lap első száma. | A Pázmány Péter Társaságban megünnepelték az indexre tett Prohászka Ottokár püspök 30 éves írói jubileumát. | X. Pius pápa bíborossá kreálta br. Hornig Károly veszprémi megyéspüspököt. | Sopronban megjelent az Evangélikus Egyházi Élet című egyháztársadalmi hetilap. Felelős szerkesztője Stráner Vilmos. (A lap 1918-ban szűnt meg.) | A hivatalos lap közölte, hogy I. Ferenc József király elfogadta Vaszary Kolos bíboros hercegprímásnak az esztergomi érseki székről való lemondását. | I. Ferenc József király Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki esztergomi érsekké. (Kinevezését X. Pius pápa december 3-án erősítette meg. Méltóságát haláláig, 1927. július 25-ig viselte.) → 1913. január 1. | A tiszántúli református egyházkerület Debrecenben közgyűlést tartott, s megvitatta a debreceni egyetem dolgát. |