Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Jászapátiban Kir. Kat. Reálgimnáziumot alapítottak.

Gr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a jezsuiták számára megalapította Pécsett a Pius gimnáziumot és konviktust.

Létrejött a közös magyar cserkész szervezet, a Magyar Cserkész Szövetség. Elfogadták a cserkészfogadalom és a cserkésztörvény szövegét. (A háború miatt nem teljesedett ki.) Vezetői: Izsóf Lajos, Megyercsy Béla, Papp Gyula és Sík Sándor. Hivatalos lapja a Hámos Nándor szerkesztette Ifjúsági Testnevelés volt. → 1919. szeptember 21.

P. Bangha Béla S. J. szerkesztésében megjelent a Magyar Kultúra című lap első száma.

A Pázmány Péter Társaságban megünnepelték az indexre tett Prohászka Ottokár püspök 30 éves írói jubileumát.

X. Pius pápa bíborossá kreálta br. Hornig Károly veszprémi megyéspüspököt.

Sopronban megjelent az Evangélikus Egyházi Élet című egyháztársadalmi hetilap. Felelős szerkesztője Stráner Vilmos. (A lap 1918-ban szűnt meg.)

A hivatalos lap közölte, hogy I. Ferenc József király elfogadta Vaszary Kolos bíboros hercegprímásnak az esztergomi érseki székről való lemondását.

I. Ferenc József király Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki esztergomi érsekké. (Kinevezését X. Pius pápa december 3-án erősítette meg. Méltóságát haláláig, 1927. július 25-ig viselte.) → 1913. január 1.

A tiszántúli református egyházkerület Debrecenben közgyűlést tartott, s megvitatta a debreceni egyetem dolgát.