A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A magyarországi görög katolikus román püspökök Balázsfalván értekezletet tartottak az új magyar püspökség iránt való magatartás kialakítása érdekében. → szeptember 25. | Meghalt Samassa József egri bíboros érsek, így Szmrecsányi Lajos, az utódlási joggal kinevezett koadjutor elfoglalta az egri érseki széket. (Méltóságát haláláig, 1943. január 28-ig viselte.) | I. Ferenc József király Baksay Sándornak, a dunamelléki református egyházkerület püspökének a Ferenc József-rend nagykeresztjét adományozta. | A hivatalos lap közölte a királynak az új görög katolikus magyar püspökség fölállítására vonatkozó iratát. → augusztus 29., 1913. április 21. | Az Apostoli Szentszék hivatalos lapja, az Acta Apostolicae Sedis közölte a Christifideles Graeci kezdetű pápai bullát az ógörög szertartású görög katolikus magyar püspökség fölállításáról. → július 21. | I. Ferenc József király jóváhagyta, a miniszterelnök 4224/1912. ME számú rendelete közzétette a görögkeleti (ortodox) szerb egyház autonómiájának rendezését. (Hatályon kívül helyezte az 1871. május 29-i egyházmegyei, metropóliai egyházi és nemzeti iskolai tanács ideiglenes rendezését, valamint a kongresszusi képviselők választási rendjének szabályzatát, az 1875. május 14-i kongresszusi szervezeti szabályzatot, és az ezek magyarázatára később keletkezett szabályzatokat, továbbá az ortodox szerb zárdajavak kezelésére vonatkozó 1908. március 28-i szabályzatot. Kellő módosításokkal ismét életbe lépett az 1864/65. évi kongresszuson alkotott, s az 1868. augusztus 10-én jóváhagyott autonómia szabályzat IV. és V. fejezete, a régi, az 1868:IX. törvénycikknek megfelelő választási rend.) — I. Ferenc József jóváhagyta a karlócai görögkeleti érsek, szerb pátriárka javadalmazásához tartozó, hasznothajtó ingatlanok és jogok haszonvételéről és felügyeletéről szóló szabályzatot. (Ezt a miniszterelnök július 19-i, 4225/1912. számú rendelete tartalmazta.) | Kihirdették az I. Ferenc József király által július 5-én szentesített 1912:XXX. törvénycikket A véderőről. 29. §: a papjelöltek mentesek a tényleges szolgálat, a katonai kiképzés, az időszaki fegyvergyakorlatok és ellenőrzési szemlék alól. Felszentelt, illetve felavatott papok, pap-tanárok a honvédség póttartalékának nyilvántartásába kerülnek, mozgósítás esetén és háborúban lelkészi teendőkre az egész fegyveres erő számára igénybe vehetők. | Budapesten megalakult az adventista felekezet Duna Uniója az 1910-ben szerveződött Magyar Missziótársulat három területi egységéből (Közép-Magyar Egyesület, Nyugat-Magyar Misszióterület és Észak-Magyar Misszióterület). | I. Ferenc József király szentesítette az 1912:XXXVI. törvénycikket A debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállításáról.→ 1914. július 25. | A zsidó hitközségek február 20-i országos értekezletének határozatait Székely Ferenc udvari tanácsos, az értekezlet elnökének vezetésével átnyújtották Lukács László miniszterelnöknek és gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszternek. → október 22. |