Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Ismét megindul a kishatár-menti személyforgalom a szovjet–magyar határon.

A kormány dönt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról. → április 15., július 10., 1992. május 7.

Az országgyűlés törvényt fogad el, mely szerint nem indítanak büntető­eljárást az októberi taxisblokád szabály­sértői, ill. bűncselekményt elkövetői ellen.

Az Ikarus fizetési nehézségek miatt ideiglenesen felfüggeszti az autóbu­szok Szovjetunióba szállítását.

Drágul a vasúti személyszállítási (80%-kal) és a távolsági autóbusz- (55%-kal) menetjegyek ára. Megszűnik a személyvonati és gyorsvonati menetjegyárak közötti különbség.

A Balaton Volán üzemegységeiből kilenc államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat alakul.

A kormány jóváhagyja a koncessziós autópálya-építés megvalósíthatósági tanulmányának amerikai finanszírozását. → május 30.

A kormány dönt az autóvámok emeléséről. A külföldről behozott autók vámját 8%-kal, a környezetkímélő katalizátoros autókét 3%-kal emelik. Személygépkocsi-behozatallal csak az exportengedéllyel rendelkező cégek foglalkozhatnak.

12 Áfor-benzinkút a jövőben a Kuvait–Áfor Kft. töltőállomásaként mű­ködik.