A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
50%-kal megemelkednek a fővárosi tömegközlekedés díjai. Ismét megindul a kishatár-menti személyforgalom a szovjet–magyar határon. A kormány dönt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról. → április 15., július 10., 1992. május 7. Az országgyűlés törvényt fogad el, mely szerint nem indítanak büntetőeljárást az októberi taxisblokád szabálysértői, ill. bűncselekményt elkövetői ellen. Az Ikarus fizetési nehézségek miatt ideiglenesen felfüggeszti az autóbuszok Szovjetunióba szállítását. Drágul a vasúti személyszállítási (80%-kal) és a távolsági autóbusz- (55%-kal) menetjegyek ára. Megszűnik a személyvonati és gyorsvonati menetjegyárak közötti különbség. A Balaton Volán üzemegységeiből kilenc államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat alakul. A kormány jóváhagyja a koncessziós autópálya-építés megvalósíthatósági tanulmányának amerikai finanszírozását. → május 30. A kormány dönt az autóvámok emeléséről. A külföldről behozott autók vámját 8%-kal, a környezetkímélő katalizátoros autókét 3%-kal emelik. Személygépkocsi-behozatallal csak az exportengedéllyel rendelkező cégek foglalkozhatnak. 12 Áfor-benzinkút a jövőben a Kuvait–Áfor Kft. töltőállomásaként működik. |