A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakult az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület. Elnöke: br. Hercog Mór Lipót. Társelnöke: Hevesi Simon. Alelnökei: Grauer Vilmos, Kohner Adolf, Leitner Adolf, Csepeli Weisz Manfréd, Adler Illés, Fischer Gyula. | X. Pius pápa konstitúciót adott ki, amellyel megszüntette a világi hatalmaknak a pápaválasztásnál eddig gyakorolt vétójogát, s kiközösítés terhe mellett megtiltotta a kardinálisoknak, hogy bármely világi hatalomtól elfogadják a vétó javasolására vonatkozó megbízást. | Gr. Aponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1083/1909. eln. számú rendelete megszüntette a nem római katolikus lelkészek párbér szolgáltatását. | X. Pius pápa a magyar püspöki kar kérésére az 1906. január 18-án kelt, Németországra vonatkozó Provida dekrétum hatályát Magyarországra is kiterjesztette, amely érvényesnek ismerte el a protestáns lelkész előtt megkötött vegyes házasságokat is abban az esetben, ha a más vallású fél sohasem volt katolikus. (Ezzel visszaállt a Ne temere előtti rend a passiva assistentia engedélyezésének kivételével. A Provida a passiva assistentiát nem engedte, ha a felek nem adtak reverzálist.) → 1912. június 21. | X. Pius pápa a Ne temere dekrétum érvényességét a magyar szent korona országaira nézve egy évre felfüggesztette. | Pozsonyban megalakult a Magyarországi Evangélikus Missziói Egyesület 251 taggal. Célja a misszionáriusok képzésének támogatása új missziók számára. (Az egyesület 1951-ben szűnt meg.) | Heti többszöri kiadásban Budapesten megjelent a Katolikus Tudósító című kőnyomatos sajtóhírszolgálat. (Címe 1911. szeptember 14. óta Magyar Kurír. Máig megjelenik.) | I. Ferenc József király jóváhagyta, Wekerle Sándor miniszterelnök 305/1909. szám alatt közzétette az ortodox szerb metropólia egyházi, iskolai és alapítványi ügyeire vonatkozó, 1868. augusztus 10-én királyi rendeletbe foglalt szabályzat módosítását az adminisztrációs költségek fedezéséről. | X. Pius pápa életre hívta a Szentszék hivatalos közlönyét, az Acta Apostolicae Sedist, amely közli a hivatalos pápai megnyilatkozásokat és a kuriális hatóságok engedélyeit, döntéseit. | Eperjesen szobrot avattak az 1687-ben itt működött vésztörvényszék áldozatainak emlékére. (I. Lipót engedélyével, gr. Caraffa Antal tábornok válogatott kínzásokkal kizárólag protestáns férfiakat végeztetett ki a Thököly-féle fölkelésben való részvételük miatt.) |