A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány elhatározza, hogy Magyarország csatlakozik a vasúti járművek beszerzésének finanszírozására alapított Eurofima Társaságot létrehozó, 1955. október 20-án elfogadott nemzetközi egyezményhez. | Valamennyi Duna-híd hídfőjénél fokozott rendőri készültséget rendelnek el. A cél: meggátolni a bejelentett benzináremelés elleni esetleges fuvarozói blokádot. | Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a mozdonyvezetők. → 1992. május 22. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7772 km. Az állami utak hossza 29 741 km. A személyautók száma 1 944 553 db. | A kormány hatályon kívül helyezi a személygépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló rendeletet. | Az országgyűlés elfogadja, hogy a benzin fogyasztói árába literenként 33 Ft fogyasztási adót építsenek be. | Megnyílik az első ESSO benzintöltő állomás Budapesten. | Felavatják a MÁV Fonyód–Keszthely közötti 33 km-es villamosított vonalát. | Megnyílik a metró Árpád híd–Újpest városközpontja közötti szakasza. A beruházás több mint 10 milliárd Ft-ba került. Az új metrószakasz megnyitásával öt új autóbuszjárat indul, hét autóbuszjáratot megszüntetnek, valamint 10 járatnak módosul az útvonala. | Budapest belvárosában a szabálytalan parkolások meggátlására összehangolt közlekedési akció indul. → 1993. június 17. és december 27. |