A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Országos Katolikus Szövetség alakult. (1935-ig ez szervezte a Katolikus Nagygyűléseket.) | Gr. Pálffy Sándor alapításában létrejött a Katolikus Patronage Egyesület. | Megalakult a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége. | Farkas Edit megalapította a Szociális Missziótársulatot. | Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 67 943/ 1908. számú rendelete a Szukkót (sátoros ünnep) 9. napját is fölvette azon ünnepnapok közé, amelyeken az izraelita növendékek fölmenthetők a tanintézet látogatása alól. | Debrecenben megjelent az Országos Református Lelkész Egyesület hetilapja, a Lelkészegyesület. | A makói görög katolikusok feliratot intéztek X. Pius pápához a magyar nyelvű liturgia megengedése érdekében. | Budapesten megkezdte tanácskozását a református konvent. Első ülésén br. Bánffy Dezső nagy beszédet mondott a protestánsok sérelmeiről. | Kihirdették a király által november 21-én szentesített 1908:XLVI. törvénycikket Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. Az állami, községi és hitfelekezeti elemi népiskolákban a mindennapi és ismétlő tanítás teljesen ingyenes. (A fönntartáshoz állami segélyt kérhettek.) | Az „elismert baptisták” Nagyváradon megalakították a Magyarországi Baptisták Szövetségét. → 1920. szeptember 20. |