Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Országos Katolikus Szövetség alakult. (1935-ig ez szervezte a Katolikus Nagygyűléseket.)

Gr. Pálffy Sándor alapításában létrejött a Katolikus Patronage Egyesület.

Megalakult a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége.

Farkas Edit megalapította a Szociális Missziótársulatot.

Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 67 943/ 1908. számú rendelete a Szukkót (sátoros ünnep) 9. napját is fölvette azon ünnepnapok közé, amelyeken az izraelita növendékek fölmenthetők a tanintézet látogatása alól.

Debrecenben megjelent az Országos Református Lelkész Egyesület hetilapja, a Lelkészegyesület.

A makói görög katolikusok feliratot intéztek X. Pius pápához a magyar nyelvű liturgia megengedése érdekében.

Budapesten megkezdte tanácskozását a református konvent. Első ülésén br. Bánffy Dezső nagy beszédet mondott a protestánsok sérelmeiről.

Kihirdették a király által november 21-én szentesített 1908:XLVI. törvénycikket Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. Az állami, községi és hitfelekezeti elemi népiskolákban a mindennapi és ismétlő tanítás teljesen ingyenes. (A fönntartáshoz állami segélyt kérhettek.)

Az „elismert baptisták” Nagyváradon megalakították a Magyarországi Baptisták Szövetségét. → 1920. szeptember 20.