A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  I. Ferenc József király elrendelte, hogy a római és görög katolikus lelkészek kongruájának részbeni biztosítására 1908. január 1-jétől visszamenőleg a magyar vallásalapból állandóan 1,2 millió korona vétessék igénybe, a nagyobb egyházi javadalmasok pedig évi 700 ezer koronával járuljanak hozzá. | Az Országos Református Lelkész Egyesület küldöttsége Antal Gábor püspök vezetésével Justh Gyula képviselőházi elnöknél, Wekerle Sándor miniszterelnöknél és gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél járt, és átadta az egyesület feliratát a református lelkészek fizetésrendezéséről. | A dunamelléki református egyházkerület közgyűlésén Darányi Ignác főgondnok beszédet mondott a felekezeti békéről. | Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 106 276/1908. számú rendelete szabályozta az állami iskolai vallásoktatást, és elrendelte: a felsőbb osztályokban a hittan alapvető elemeit és a szokottabb imádságokat az iskola esetleges nem magyar nyelvétől függetlenül magyar nyelven is előadják. → 1909. augusztus 17., 1914. április 24. | Meghalt Kiss Aron református tanár, történész, neves életrajzíró. | A pesti evangélikus magyar egyház lelkészévé választotta Raffay Sándor írót, pozsonyi teológiai tanárt. | A magyarországi evangélikus egyház lelkészi kara egyetemes értekezletet tartott Budapesten. | I. Ferenc József király megerősítette Bogdanovics Lucián püspöknek karlócai szerb pátriárkává történt megválasztását. Október 8-án iktatták be méltóságába. | A katolikus püspöki kar értekezletet tartott a hercegprímás budai palotájában. Elfogadta a Szentszékhez intézendő memorandum szövegét a Provida kiterjesztéséről, amit a király is támogatott. (A memorandumot gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök vitte Rómába.) → 1909. február 27. | A magyar reformátusok Budapesten megalakították az Országos Vallásegyenlőségi Szövetséget, amelybe bevonták az evangélikus felekezet híveit is. |