A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A dunántúli református egyházkerület pápai közgyűlésén gr. Tisza István beszédet mondott a felekezeti békéről. | A karlócai szerb egyházi kongresszus pátriárkává választotta Bogdanovics Lucián budai püspököt. → október 3. | A karlócai szerb egyházi kongresszus pátriárkává választotta Sevics Mitrofán újvidéki püspököt, aki azonban a választás után nyomban lemondott a pátriárkái méltóságról. | A budapesti Iparcsarnokban megtartották a VIII. Katolikus Nagygyűlést. (A nagygyűlés szervezése 1908-tól 1935-ig, az Actio Catholica megalakulásáig az Országos Katolikus Szövetség feladata volt.) Ekkor fordult először elő, hogy a szociáldemokraták megpróbálták megzavarni a gyűlést. Szeptember 15-én külön üléseztek a keresztényszocialisták szakmai szövetségei is. A központi ülésen Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök a modernizmusról beszélt. → 1909. augusztus 29–31. | A bányai evangélikus egyházkerület közgyűlésén Zsilinszky Mihály ny. államtitkár feltűnést keltő beszédet mondott a klerikalizmusról. | Budapesten a király jelenlétében fölszentelték az Erzsébet királyné emlékére állított Örökimádás-templomot. | A katolikus püspöki kar a hercegprímás budai palotájában értekezletet tartott az autonómia, a kongrua, a Ne temere dekrétum és az iskolai ügyek dolgában. | I. Ferenc József király nem erősítette meg Zmejanovics Gábor verseci püspöknek pátriárkává történt megválasztását. → szeptember 19. | I. Ferenc József király szentesítette az 1908:XLI. törvénycikket A végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t. c. módosítása és kiegészítése tárgyában.2. §: a végrehajtás alól ki van véve, s még a végrehajtást szenvedő fél beleegyezésével sem foglalhatók le: 1. az isteni tiszteletre és a házi ájtatosságra közvetlenül szánt tárgyak, az imakönyvek, az istentiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények; 2. vallási ereklyék (a keret viszont lefoglalható, ha az ereklye sértetlenül eltávolítható); 5. a vallási szertartásokat teljesítő személyeknek hivatásuk gyakorlásához előírt ruházata; 6. a lelkészek hivatásukhoz szükséges könyvei; 6. §: lelkészek, felekezeti tanintézetek tanárai fizetésének vagy pótlékának maximum 1/3-a foglalható le, ez is csak úgy, hogy a végrehajtást szenvedő fél részére minimum 2000 pengő a foglaláson túl is érintetlen maradjon; 7. §: az előbbi szabály vonatkozott a nyugdíjas, illetve kegydíjas lelkészekre és tanárokra, azzal a különbséggel, hogy esetükben 1200 pengő meghagyását írta elő a törvény. | A karlócai szerb egyházi zsinat Zmejanovics Gábor verseci püspököt pátriárkává választotta. → augusztus 18. |