Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Sopronban megalakult az Országos Ágostai Hitvallású Evangélikus Tanáregyesület.

Megalakult az Országos Középiskolai Tanáregyesület. Folyóirata a Magyar Középiskola volt.

P. Buttykay Antal szervezőmunkája eredményeképp az osztrák Pius-Verein példájára megalakult a Katolikus Sajtóegyesület.

A katolikus püspöki kar konferenciáján megállapította azokat az összegeket, amelyeket a kongrua terhéből magára vállal.

Megjelent Budapesten a Mária Kongregáció című lap. Szerkesztője: P. Bús Jakab.

Budapesten megalakult a Katolikus Népszövetség a német Volksverein für das Katholische Deutschland mintájára. Közlönyének első száma, a Katolikus Népszövetség decemberben jelent meg.

A kormány a balázsfalvi görög katolikus érseki káptalanhoz 233 ezer koronát utalványozott ki a görög katolikus papság kongruájának kiegészítésére.

Zászlót bontott az Országos Keresztény-Szocialista Párt. Első elnöke Lakatos Géza ügyvéd lett. Programja: keresztény társadalom, a kisembervédelme, a tőke visszaszorítása.

Csernova szlovák lakossága ragaszkodott ahhoz, hogy templomát Andrej Hlinka rózsahegyi plébános szentelje föl, s a kiküldött papot nem engedték a templomhoz. A csendőrség beavatkozott, és sortüzet adott a tiltakozókra.

X. Pius pápa a nagy szenthelyek kiváltságát adományozta a máriaremetei templomnak. (Akik itt gyónnak, áldoznak és a római pápa szándékára imádkoznak, teljes búcsút nyernek, ami a holtakért is fölajánlható.) Ugyanekkor a Szűz Mária tiszteletére szentelt főoltárt kiváltságos oltárrá emelte. (A megyéspüspök pedig fölhatalmazást adott a gyóntató papnak, hogy a templomban olyan bűnösök is föloldozást nyerjenek, akiknek bűnét különben csak a püspök oldozhatja föl.)