A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Sopronban megalakult az Országos Ágostai Hitvallású Evangélikus Tanáregyesület. | Megalakult az Országos Középiskolai Tanáregyesület. Folyóirata a Magyar Középiskola volt. | P. Buttykay Antal szervezőmunkája eredményeképp az osztrák Pius-Verein példájára megalakult a Katolikus Sajtóegyesület. | A katolikus püspöki kar konferenciáján megállapította azokat az összegeket, amelyeket a kongrua terhéből magára vállal. | Megjelent Budapesten a Mária Kongregáció című lap. Szerkesztője: P. Bús Jakab. | Budapesten megalakult a Katolikus Népszövetség a német Volksverein für das Katholische Deutschland mintájára. Közlönyének első száma, a Katolikus Népszövetség decemberben jelent meg. | A kormány a balázsfalvi görög katolikus érseki káptalanhoz 233 ezer koronát utalványozott ki a görög katolikus papság kongruájának kiegészítésére. | Zászlót bontott az Országos Keresztény-Szocialista Párt. Első elnöke Lakatos Géza ügyvéd lett. Programja: keresztény társadalom, a kisembervédelme, a tőke visszaszorítása. | Csernova szlovák lakossága ragaszkodott ahhoz, hogy templomát Andrej Hlinka rózsahegyi plébános szentelje föl, s a kiküldött papot nem engedték a templomhoz. A csendőrség beavatkozott, és sortüzet adott a tiltakozókra. | X. Pius pápa a nagy szenthelyek kiváltságát adományozta a máriaremetei templomnak. (Akik itt gyónnak, áldoznak és a római pápa szándékára imádkoznak, teljes búcsút nyernek, ami a holtakért is fölajánlható.) Ugyanekkor a Szűz Mária tiszteletére szentelt főoltárt kiváltságos oltárrá emelte. (A megyéspüspök pedig fölhatalmazást adott a gyóntató papnak, hogy a templomban olyan bűnösök is föloldozást nyerjenek, akiknek bűnét különben csak a püspök oldozhatja föl.) |