A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A taxisok budapesti kamarájához tartozó vállalkozók a 20 Ft-os alapdíjat változatlanul hagyva, a kilométerdíjat 18–20 Ft-ra emelik. | Az Európai Légitársaságok Szövetségének konferenciája Budapesten. | Átadják az M0-s körgyűrű 14,9 km-es első szakaszát, mely a 6-os főutat és az M5-ös autópályát köti össze. A beruházás 5,5 milliárd Ft-ba kerül. | Országosan helyreáll a közlekedés. | A televízió egyenes adásban közvetíti a kormány, a munkavállalók és munkáltatók közötti érdekegyeztetést. A megállapodás értelmében az országgyűlés fog dönteni az üzemanyagárak liberalizálásáról. | Továbbra is tart a taxisblokád. | A belügyminiszter bejelenti, hogy megkísérlik az utak, hidak felszabadítását. A köztársasági elnök megtiltja, hogy a hadsereget bevonják a konfliktus rendezésébe. | Átlagosan 65%-kal drágul az üzemanyag. Az üzemanyag fogyasztói árának összes adótartama a 86-os esetében 74%. Az áremelés miatt a magánfuvarozók a Parlament előtt tiltakoznak, majd eltorlaszolják a budapesti hidakat, végül az egész országban megszállják a közúti csomópontokat. Országosan megbénul a közlekedés. | A kormány dönt a gépjárművek légszennyezésének csökkentését célzó intézkedésekről. Ennek keretében bevezetik a közúti gépjárművek évenkénti környezetvédelmi felülvizsgálatát. A kétütemű kocsikat fokozatosan kivonják a közúti szolgáltatások területéről. → 1996. július 9. | Államigazgatási felügyelet alá helyezik a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárat. |