A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Meghalt Szász Károly, az 1903-ban tisztéről lemondó dunamelléki református püspök, költő és műfordító. | A magyar baptisták Ócsán rendkívüli szövetkezeti gyűlésükön elfogadták a Baptisták egyházi szervezetét, valamint Hitvallását és szerkezetét a keresztelt keresztyén gyülekezeteknek, melyeket közönségesen baptisták neveznek (ún. ócsai hitvallás). → november 2. | Berlinben megtartották az Európai Élő Keresztyén Ifjak Szövetségének Értekezletét, amelyen népes magyar küldöttség is részt vett. | Megjelent a Sárospataki Református Lapok című hetilap, a tiszáninneni egyházkerület és a sárospataki kollégiumi igazgatótanács közlönye. | X. Pius pápa Il fermo proposito kezdetű pünkösdi enciklikájában megtiltotta a katolikusoknak, hogy olyan szervezetben, mozgalomban részt vegyenek, amely nem áll tisztán katolikus alapon. A körlevél egyben megfogalmazta a katolikus akció alapelveit is. (Valamennyi társadalmi osztály katolikusait, de különösen a népi katolikusokat, egyetlen szervezetben, az Actio Catholicában kell összefogni.) | Vaszary Kolos bíboros hercegprímás pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelte. | A magyarországi cionisták harmadik országos értekezletüket tartották Budapesten a Saskörben. | Magyar Gábor piarista rendfőnök kiadta Fekete Endre tervezetét A kegyesrendi gyakorlati tanárképzés alapelvei címmel. | Sárkány Sámuel, a bányai evangélikus egyházkerület püspöke előrehaladott kora miatt lemondott méltóságáról és nyugalomba vonult. | Meghalt Josip Juraj Strossmayer diakovári püspök, a horvát ellenzéki politika vezéregyénisége, a horvát művelődés nagy mecénása. |