A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Összeült a keresztényszocialista egyesületek I. országos kongresszusa, ahol megtörtént a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségének végleges megalakítása. | Budapesten, az ügyvédi kamara dísztermében összeült a református egyház II. zsinatának második ülésszaka. (Létrehozta az egyetemes adóalapot; módosította az egyházi törvénykezést, a lelkészválasztást, a köznevelést és közoktatást szabályozó törvényeket.) → november 22.–december 13. | Vaszary Kolos bíboros hercegprímás 581/1905. számú rendeletével kiadta a püspöki kar által elfogadott katolikus népiskolai tantervet, amely 1926. szeptember l-jéig volt érvényben. | X. Pius pápa boldoggá avatta az 1619-ben Kassán vértanúságot szenvedett Körössy Márk esztergomi kanonokot, Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuita szerzeteseket. | X. Pius pápa bíborossá kreálta Samassa József egri érseket. | Elhunyt Pap Károly református egyházi író. | Elhunyt Bágyoni Szabó Sámuel református tanár, egyház- és iskolatörténeti író. | Kovács Sándor teológiai tanár felelős szerkesztésében megjelent Nyíregyházán az Evangélikus Őrálló című lap. (1919-ben szűnt meg.) | A vasárnapi iskolák tanítói és pártolói megalakították a Vasárnapi Iskolai Szövetséget. Első elnökévé legidősebb Victor Jánost választották. → 1909. október 19. | Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 97 929/1904. számú rendelete megerősítette, hogy a status quo ante irányzathoz tartozó izraeliták közigazgatási eljárás alá eső vitás ügyeiben első fokon a főszolgabíró(vagy polgármester), másodfokon a közigazgatási bizottság illetékes. (Ők ugyanis nem kívánják alávetni magukat a kongresszusi vagy ortodox szervezési szabályzatban előírt hitfelekezeti választott bíróságnak.) Fellebbezési, felülvizsgálati kérelmeiket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba nyújthatják be. |