Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök körlevelében külön püspöki engedélytől tette függővé azoknak a protestánsoknak vagy felekezetnélkülieknek az egyházba való visszavételét, akik eredetileg latin, görög vagy örmény szertartású katolikusok voltak.

A kassai római katolikus püspökség 100 éves fönnállásának jubileumát ünnepelte. Ebből az alkalomból fölszentelték a 700 esztendős renovált Mihály-kápolnát.

Bázelben nemzetközi vallástörténelmi konferencia nyílt, amely a vallások történetét a dokumentumokon túl a pszichológia, a történelem és az archeológia alapján vizsgálta.

A rozsnyói püspökséget Ivánkovics János megyéspüspök adósságai miatt zárgondnokság alá helyezték. → október 19.

A mizerakista-sionisták Pozsonyban megtartották első nemzetközi kongresszusukat.

Az egri érsekség fönnállásának 100 éves jubileumát ünnepelte.

Az igazságügy-miniszter és a kultuszminiszter T. 107/15. szám alatt rendeletet adott ki a végrendelet nélkül elhunyt alsóbbrendű katolikus papok után való öröklésről. → 1913. július 30.

A Sacra Congregatio Concilii teljes egészében jóváhagyta az erdélyi róm. kath. Státus működését. → 1932. május 30.