A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hettyey Sámuel pécsi püspök körlevélben jelentette ki, hogy a Himnuszt dogmatikai okok miatt nem szabad a templomban énekelni. → október 24. | Az erdélyi róm. kath. Státus háromszáz székely ifjú fölvételére alkalmas konviktust állított föl. | A képviselőházban br. Kaas Ivor megkérdezte a miniszterelnököt, hogy milyen módon szándékozik megtorolni a szociáldemokraták vallás és egyház elleni izgatását. | A szociáldemokraták Budapesten népgyűlést tartottak az egyház és a szerzetesrendek ellen. | Gr. Széchényi Miklós győri megyéspüspök körlevelet intézett papságához, melyben különösen a kivándorlás veszedelmeire figyelmeztette őket. | Elhunyt Kámori (Krump) Sámuel evangélikus teológiai tanár, bibliafordító. | A Lorántffy Zsuzsanna Egyesületből kivált Szabó Aladár megalapította a protestáns Bethánia Egyletet. Célja „a keresztyén hitélet fölvirágoztatása és a könyörülő szeretet gyakorlása”. → 1950. április 1. | Ivánkovics János rozsnyói megyéspüspök körlevelet adott ki, melyben fölhívta papságát, hogy a népet igyekezzenek visszatartani a kivándorlástól. | Theodor Herzl vezetésével Pozsonyban megalakult az Ideiglenes Országos Cionista Bizottság. | Füzesgyarmaton 125 parasztcsalád egy papválasztási botrány miatt kilépett a református egyházból és az unitáriusokhoz csatlakozott. |