A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A reformátusok konventje az 1848:XX. törvénycikk végrehajtása kérdésében úgy döntött, hogy nem követeli a törvény betű szerinti végrehajtását. | Wlassics Gyula kultuszminiszter a képviselőházban megtagadta hozzájárulását a függetlenségi párt határozati javaslatához, amellyel a „vallás dolgáról” rendelkező 1848:XX. törvénycikk végrehajtását követelték. | A jászóvári premontreiek megünnepelték a rend visszaállításának 100. évfordulóját. | Debrecenben megalakult az Országos Református Tanáregyesület. (Az evangélikus tanárok egyesületével közösen adta ki 1927-től a Protestáns Tanügyi Szemlét.) | Kolozsvárott megszervezték az adventista felekezet Osztrák– Magyar–Balkáni Misszióterületének Magyar Egyesületét. | Elhunyt Tolnai Lajos író, református lelkész, tanár. | Constanţában megalakult az adventista felekezet Osztrák–Magyar– Balkáni Misszióterülete. → március 21–23. | A II. katolikus autonómia kongresszus véglegesen is elfogadta a szervezeti szabályzatot, amely erőteljes védelmet biztosított az egyház érdekeinek. | A II. katolikus autonómia kongresszus általában elfogadta a szervezeti javaslatot. → március 10. | Megalakult a Zsidó Ifjak Egyesülete, amely az önképzés révén a zsidó öntudat ébresztését tűzte ki célul. |