A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Négy új ferences rendtartomány alakult: mariánus, kapisztrán, stefanita, cirill-metodia. (A szalvatoriánus és a ladiszlata tartomány megszűnt.) | Az ez évben tartott népszámlálás szerint Magyarország lakossága (Horvátország nélkül) 16 838 255 fő. Felekezeti megoszlás: latin szertartású katolikus 48,7%; görög szertartású katolikus 10,9%; ortodox 13,1%; evangélikus 7,5%; református 14,4,%; unitárius 0,4%; izraelita 4,9%. | Rómában samosatai c. püspökké szentelték Kohl Medárd esztergomi kanonokot, aki Vaszary Kolos hercegprímás segédpüspöke lett. | Budapesten megtartották az I. Katolikus Nagygyűlést. Az első nyilvános ülésen meghozták a Nagygyűlés szabályait, megválasztották protektorait. Négy szekcióban üléseztek a katolikus nyilvánosság, a tudomány, a művészet és irodalom, a nevelés és a keresztényszociális kérdésekről. Az ünnepi szónokok között volt gr. Zichy Nándor, Mayer Béla püspök, Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor. → 1901. november 5–7. | A magyar kereszténység kilenc százados évfordulójának ünnepségeit tartották Esztergomban. I. Ferenc József királyt Frigyes főherceg képviselte. | XIII. Leó pápa az esztergomi székeskáptalan mindenkori tényleges tagjainak protonotarius apostolikus ad instar rangot adományozott. | XIII. Leó pápa magyar görög katolikus zarándokokat fogadott. (A zarándokok megjelenésükkel a magyar görög katolikusság létét bizonyították. Vályi János eperjesi megyéspüspök a magyar liturgia szentesítését kérte a pápától.) | A 812/1900. ME számú rendelet jóváhagyta a karlócai ortodox szerb metropólia kötelékébe tartozó ortodox-szerb lelkészség egységes fegyelmi szabályzatát. Kikötése: a szabályzat 86. §-ának 5. pontja alatt említett kiközösítés (anathema) büntetés miniszterelnöki beleegyezés nélkül nem mérhető ki; az egyházi fegyelmi bíróság határozata ellen az érintettnek jogában áll a miniszterelnökhöz fordulni, aki megsemmisítheti az ítéletet. | A katolikus püspöki kar konferenciája megtárgyalta az autonómia kongresszus javaslatát, és Róma ezt elutasító álláspontját fogadta el. (A püspököket az autonómia fölé helyezte volna, a kinevezésekbe nem adott beleszólást.) | Ülésezett a katolikus II. autonómia kongresszus, ahol három irányzat bontakozott ki. (Gr. Zichy Nándor és néppárti híveinek a hierarchia érdekeit képviselő, gr. Apponyi Albert mérsékelt és Ugron Gábor radikális, a hierarchiával szemben álló tábora.) |