A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarországon először Pozsonyban hírt adtak magukról a metodisták. Ugyanezen év folyamán a Bácskában is megjelentek. → 1901. december | Elsőként Fogarason megalakult a Magyarországi Hetedik Napi Adventista Egyház gyülekezet. → 1939. december 2., 1941. január. | A Szent István Társulat beköltözött új székházába: Budapest VIII. ker., Szentkirályi u. 28. | Kihirdették az 1898:XXXI. törvénycikket a mekkai zarándoklásnál való óvintézkedések és a Perzsa-öbölben szervezendő egészségügyi felügyelet szabályozásáról. (A nemzetközi egyezmény hitelesítési okmányait Párizsban 1898. június 20-án cserélték ki.) | Az egyházmegyei hatóság hozzájárult a lazaristák letelepedéséhez Piliscsabán. | Fölszentelték a pápai bencés gimnázium új épületét. | Perczel Dezső belügyminiszter 82 012/1898. számú rendelete előírta, hogy a születési anyakönyvekben tüntessék föl: a gyermek vallása mi alapján lett bejegyezve (pl. reverzális, törvénytelen, egyik bevett vagy törvényesen elismert valláshoz sem tartozik stb.). | Perczel Dezső belügyminiszter 77 780/1898. számú rendelete a bukovinai csernovici izraelita magánkórházat töröltette a közkórházak nyilvántartásából. | Kihirdették az 1898:XIV. törvénycikket A lelkészi jövedelem kiegészítéséről. (A törvény nem érintette a latin, a görög és az örmény katolikus lelkészek jövedelmének kiegészítését, mert annak rendezése folyamatban volt.) Az 1898. január 1-jéig rendszeresített lelkészi állások jövedelmét az állampénztár terhére évi 1600 (lelkészé), illetőleg 800 (segédlelkészé) koronára egészítik ki. A teljes kongruát csak az előírt képesítéssel bíró lelkészek kaphatták, a többiek csak a fél kongruára jogosultak. (Az első évben 1 millió korona kiadást jelentett az állampénztárnak, 1900-ban 200 ezer korona póthitelt szavaztak meg fedezésére.) | Budapesten megalakult a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Célja: a magyar nyelvű szertartás törvényes elismertetése mindenütt, ahol azt a görög katolikus magyarok érdeke megkívánja, tekintet nélkül arra, hogy mely egyházmegye területén laknak; naptáregyesítés. Elnöke Szabó Jenő ny. államtitkár, főrendiházi tag lett. |